exkluzív épületek műemlék Pécs Havihegy kőkereszt

A műemlékvédelem szűkülő körei Pécsett 1951 és 2020 között – 16. rész

Műemlékjegyzékből törölt és mára megsemmisült egykori pécsi műemlékek


szikrisz | 2021.06.29

Ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket/építményeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek/építmények állnak ma az egykori műemlékek helyén.

RÉTFALVI SÁNDOR EMLÉKÉRE

A Havihegyi kőkereszt

A Havihegyi kápolna (ma: Havas Boldogasszony Templom) előterében, egy kiszögellésen állt egykoron az az egyszerű kőkereszt, melyet 1845-ben állíttatott Horváth János ügyvéd, későbbi alispán, felesége óhajára, akinek egy séta alkalmával megtetszett a helyszín.[1]

A Havihegyi kápolna 1691-ben épült barokk stílusban, a török kort követő pestisjárvány elmúltával. A terület a nagy szintkülönbség ellenére viszonylag könnyen megközelíthető az Ágoston tér irányából.

A történeti térképeken rendre két kereszt szerepel a kápolna telkén, de egyik sem a kérdéses kereszt, mert az távolabb állt. Az 1865-ös kataszteri térképen jól látható a kápolnától északnyugatra lévő kereszt jelölése, amelyet a Hegyalja utca elején helyeztek el az 1244 helyrajzi szám alatti telken.

Egyszerű formáinak hatását az elhelyezés festőisége jelentősen emelte, a domb és a templom kontúrja külön motívumként jelent meg.[2]

1958-ban került műemléki védelem alá, szerepel az 1960-as és 1964-es műemlékjegyzékekben is.[3]

A műemléki védelem alatt álló építményt 1964-ben három részeg fiatal szándékosan ledöntötte.[4] 1976. december 1-jén kelt 16494/1976. ügyiratszámú határozatával a műemlék jellegű építmény védettségének megszüntetéséről döntött az Országos Műemléki Felügyelőség. Az indokolásban csak egy szó szerepelt: „megsemmisült”.[5]

Az egykori kereszt helyén áll 1970 óta Rétfalvi Sándor Feszülete[6], amely egy igen expresszív és modern alkotás, mind kialakítását, mind anyaghasználatát tekintve.[7] A Rétfalvi-féle keresztről Romváry Ferenc az alábbiakat írta a pécsi szobroktól szóló könyvében:

„Rétfalvi szinte a barokk művészekre jellemző tulajdonsággal törekedett a hatás fokozására. A város felől közelítve ugyanis először a Tettye völgyét félkörívben átkaroló Magaslati út irányából, túlfelől pillantható meg. Innen oldalnézetből látszik, ez is indokolja a felfüggesztés lebegő voltát. Egyébként a hegygerincen végigfutó úton közelíthető meg a kereszt. 4 méter 20 cm magas, maga a korpusz pedig 2,20 m, így a kereszt lábánál állva a test alulnézetből látható. A fájdalomtól barázdált arc az üveges szemekkel döbbenetet áraszt. A törzs csontvázszerű mintázása a szinte nyitott mellüreggel, a végsőkig elcsigázott, a kínzásokba belerokkant test iszonyata elementáris erejű figyelmeztetésként hasít belé tudatunkba.”[8]

A minap került kezembe Bachman Zoltán Rajzok című könyve, melyben a rajzok mellett a szerző visszaemlékezései is olvashatóak. Az egyik fejezetben a Havihegyi kőkeresztről is megemlékezik, és a fenti történetet némileg tovább cizellálja. A kereszt ledöntői frissen végzett orvostanhallgatók voltak, akik egy sikeres ünneplést követően látták jónak meglátogatni a Havihegyi kőkeresztet, melynek állékonysága némi kívánnivalót hagyott maga után. Rásegítés nélkül persze nem hullott volna mélybe a műemléki kereszt, viszont a mára híres orvosprofesszor a néhány évvel később megvalósított Krisztus-szoborhoz jelentős mértékben hozzájárult adományaival.  

Rétfalvi Sándor alkotása remekmű, emiatt is és az alkotó emlékére is érdemes lenne elgondolkozni a Feszület valamilyen szintű védelem alá helyezéséről.

/folyt.köv./

[1] SZŐNYI 1927, 91.

[2] DERCSÉNYI 1966, 143.

[3] MJEGYZÉK 1960, 61; MJEGYZÉK 1964, 19.

[5] RMI-IVÓ [letöltés 2020.02.10.]

[6] Elhelyezési dokumentációt lásd: MÉM-MDK, leltári szám: 08430

[7] ROMVÁRY 1982, 89.

[8] ROMVÁRY 1982, 90.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások