exkluzív épületek Pécs Kossuth tér műemlékvédelem Konzum

A műemlékvédelem szűkülő körei Pécsett 1951 és 2020 között – 5. rész

Műemlékjegyzékből törölt és mára megsemmisült egykori pécsi műemlékek


szikrisz | 2020.12.09

Az alábbi cikksorozatban olyan pécsi épületeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek állnak ma az egykori műemlékek helyén.

Az egykoron védett, mára elbontott objektumok. Mai fennálló állapot bemutatása – Pécs, Belváros

Kossuth tér 7. sz. alatti lakóépület

A mai cikk az egyik legbrutálisabb, a huszadik század harmadik harmadában történt műemléki rombolást mutatja be Pécs belvárosában, az egykori déli városfalszakasz vonalában: hogyan szanálták az 1970-es években az itteni százéves meglévő házsorokat azért, hogy helyet adjanak a Konzum Áruháznak és egy irodaháznak.

A történeti Belváros délkeleti szektorának déli határán, az ún. „Sauwinkhel”-en meglévő telken már 1722-ben házat említenek a források. A későbbi Majláth tér déli felének korabeli elnevezése arra utalt, hogy itt volt a reggeli gyülekezőhelye a siklósi kapun keresztül a legelőre kihajtandó disznóknak (Sauwinkel = „sertéssarok”).[1]

A telek keleti része 1737-re levált, ez az állapot fennállt még 1777-ben is, amikor a telken két épület található. A telektől északra gyümölcsöskert húzódott. Az egyemeletes lakóház 1866-ban készült el és Hochrein József tulajdonát képezte,[2] címe 1872-ben Majláth tér 3. sz. volt.

Az 1912-es kataszteri térképen látható, hogy a tömbbelsőben megnövekedett a beépítés annak köszönhetően, hogy Hochrein József raktárakat létesített a telken[3], amelyek nyilvánvalóan az udvari, újonnan épített toldaléképületekben kaptak helyet.

A romantikus stílusban megépített lakóház északi főhomlokzata 9 nyílástengelyes volt, közepén kis kiülésű, háromtengelyes középrizalittal tagolva. Ez a homlokzat síkbeliségét nem bontotta meg, egyben ellensúlyozta a választópárkányok és a háromtagú főpárkány adta tagolás vízszintes jellegét.[4] A középrizalit középső tengelyében öntöttvas rácsokkal kialakított emeleti erkély volt látható. A műkő lábazat fölött egységesen egyenes záródású, szalagkeretes portálok voltak a földszinti mezőben. A homlokzaton a földszinti szalagkeretes nyílások és az emeleti konzolos-szemöldökpárkánnyal zárt ablakok egyenletes ritmusa vonult végig.[5] A rizalitot a főpárkány frízében állókonzolos főpárkány zárta.

Az épület műemléki védelem alá helyezését követően az 1960-as országos[6] és az 1964-es baranyai műemlékjegyzékekben[7] szerepelt. Az 1956-os topográfia leírást is közöl a műemlékjellegű épületről, valamint Ványai Róbert foglalkozik vele, Pécs romantikus épületeit bemutató kéziratában.[8]

Az 1960-as revízió és Távlati terv az udvari toldaléképületek elbontását, valamint az udvar rendezését irányozta elő, valamint feljegyezték, hogy az épület falai körben nedvesek és a fedélszerkezet 30%-a felújításra szorul.[9] Bontásról ebben az időben még nem esett szó, 1966-ban pedig a történeti belváros is védettség alá került, mint műemléki jelentőségű terület, ahol kiemelt fontosságú az utcakép és utcaszerkezet megőrzése.

Ehhez képest az 1972. szeptember 12. napján kelt, 11510/972 ügyiratszámú határozatával az Országos Műemléki Felügyelőség Műemlékfelügyeleti Osztálya a műemlékjellegű építmény védettségét megszüntette. Az indokolásban magyarázatot is kapunk a történtekre: „az érintett építmény fenntartása az új áruház létesítése miatt nem megoldható”.[10]

Ezen őszinte és tiszta beszédet követően a nyilvántartásból rövidesen ki is vezették az időközben M73 törzsszámon nyilvántartott épületet és rövidesen az egész utcasort szanálták, a déli és az északi házsor valamennyi épületét elbontották, hogy helyet adjanak az 1976-ban átadott Konzum Áruháznak és a mellette felépített irodaháznak.

Az 1970-es évek stílusában megalkotott épület teljességgel idegen a környezetétől, a tervezés során láthatólag semmilyen tekintettel nem voltak a védett területekre (MJT és a pécsi Zsinagóga műemléki környezete), akár szándékosnak is nevezhető építészeti szennyezést hajtottak végre a léptéktelen, aránytalan, anyagában és homlokzati megfogalmazásában környezetétől merőben idegen épület megvalósításakor.

A Kossuth tér napjainkban is az egyik legleterheltebb része a történeti belvárosnak. A város ezen része a sétálóövezet és a forgalomnak átadott terület határán helyezkedik el, így egyfajta pufferzóna alakult ki, ahol jelenleg is mindösszesen 27 db zavaró elem számolható össze a tér történeti városi tájvizsgálatakor (reklámtáblák, e-bicikli-tároló, mélygarázs le- és feljárat, lámpaoszlop, KRESZ-táblák, stb.). Mindezek a védett elemek zavartalan érvényesülését nagyban gátolják.

Egyetlen szerencséje a városnak, hogy mindezt nem a Széchenyi téren hozták létre, bár volt akkoriban hajlandóság ott is ehhez hasonló durva beavatkozásra. 

/folyt. köv./

[1] SZŐNYI 1927, 31.

[2] MADAS 1978, 317.

[3] MADAS 1978, 317.

[4] DERCSÉNYI 1956, 184, 186.

[5] TÁVLATI TERV, XI.

[6] MJEGYZÉK 1960, 62.

[7] MJEGYZÉK 1964, 20.

[8] DERCSÉNYI 1956, 184, 186, térkép; vö. VÁNYAI 1979, 25.

[9] TÁVLATI TERV, XI.

[10] RMI-IVÓ [letöltés: 2020.03.12

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások