cikk Orhid szláv Jeruzsálem UNESCO Világörökség

A „szláv Jeruzsálem” az Ohrid tó partján őrzi gazdag múltját!


Java | 2015.05.25
A Macedónia és Albánia határvidékén elterülő Ohridi-tó északkeleti partvidékén elterülő Ohrid városában és környékén található a régmúltat idéző történelmi-kulturális épületegyüttes, mely még 1980-ban lett az UNESCO természeti-kulturális világörökségi helyszíne.

Épített környezet:

Az Ohridi-tó a Balkán-félsziget legöregebb, mintegy 5 millió évvel ezelőtt keletkezett 155 méter mélységű tava, melyet föld alatti források táplálnak, s vizét az egyetlen Fekete-Drin vezeti el. Ennek következményeként a tó vízkicserélődési ciklusa hetven évre tehető. Az Ohridi-tó hidrológiai adottságainál fogva rendkívül sajátos ökoszisztémával rendelkezik, a benne élő fajok mintegy fele endemikus, azaz csak itt honos. Az eddig leírt több mint kétszáz endemikus faj között számon tartanak nyolc ponty- és két lazacfélét is. Hasonlóan jelentős a part menti nádasokban áttelelő vízi- és ragadozómadár-állomány. A tó törékeny ökoszisztémáját erősen veszélyezteti a turizmus és a part menti települések lakosságának növekedése.

A „szláv Jeruzsálem” - az ortodox egyházi központ

Az Ohridi-tó partján fekvő Ohrid fontos ortodox egyházi központ volt a 10. századtól 1767-ig, s egykori fénykorában „szláv Jeruzsálem”-ként került a köztudatba. Pezsgő kulturális élet jellemezte, s ebből a korból napjainkra számos figyelemre méltó, bizánci stílusú templom emlékeztet gazdag múltjára. Ezek legjelentősebbike az egykori érseki főtemplom, a 11. századi Szent Zsófia-templom. Mellette említést érdemel a 13. századi Szent Kelemen-, a 14. századi Szent Zaum-, Bolnicki Szent Miklós-, a 15. századi Szent Konstantin és Heléna-, valamint a 18. századi Szent György-templom. Ohrid másik jelképe a II. Philipposz által épített, majd Sámuel cár által a 10. században kibővített erőt sugárzó fellegvára. A 3 kilométer hosszan húzódó falát tizennyolc bástya és négy várkapu tagolja. Az óváros sokablakos, fehérre meszelt házait látva, időutazáson veszünk részt, s a 18–19. század építészetében gyönyörködhetünk.

Forrás: www.vilagorokseg.hu
Wikipédia




 

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár






Építési megoldások