épületek cikk Aachen EKF Essen Hidesheim münster Nagy Károly Németország Ottó-kor Rajna romanika Szászország UNESCO Westwerk

A Westwerktől a fachwerkig 1.

Németország mesebeli tájain Nyugat-Rajna-Vesztfáliától Alsó-Szászországig


szikrisz | 2012.12.18
Németország bármelyik csücskébe látogatunk is, építészeti tanulmányutat a műemlékek sokasága miatt mindenütt könnyű tennünk. Ezúttal Aachenbe, Essenbe és Hildesheimba invitálom a nyájas Olvasót, hogy a romanika előfutárának tekinthető Karoling művészet időszakában kialakult Westwerkkel ismerkedjünk.
A Westwerk tükörfordítása „nyugati mű”. Jelen cikkünkben arra keressük a választ, miért töltöttek be fontos szerepet ezek az épületrészek a 900 és 1100 között született keresztény templomokon.

A francia határhoz közel fekvő Aachen városában Nagy Károly (uralk.: 768-814) palotatemplomát, Essenben a münstert, Hildesheimban pedig a négytornyú, 11. században épült Szent Mihály-katedrálist tanulmányozzuk alaposabban. Mindhárom épületen megtalálható a Westwerk, melynek fogalmát ekképpen definiálja a virtuális lexikon:

„Westwerk: a IX-XI. században kialakult, gyakran centrális alaprajzú épületrész. Az uralkodó vagy a birtokos család kápolnája. Német kifejezésből: nyugati mű. A középkorban bazilikák nyugati homlokzatához csatlakozó centrális tér. Földszintje nyomott arányú boltozott tér, emeleti része reprezentatív. Rendeltetése összetett, valószínűleg császári, főúri reprezentációval volt kapcsolatos: kápolna, karzat, kincstár vagy ítélkezőhely lehetett.” (Forrás: http://www.antikregiseg.hu/fogalomtar/westwerk.php)

Ez a leírás teljes mértékben igaz az Aachenben, Metzi Ottó frank építőmester irányítása mellett 796 és 805 között megépített palotakápolnára. A kápolna szabályos nyolcszög alaprajzú fő belső tere, az impozáns méretek, a reprezentatív funkció mind-mind Nagy Károly király (800-tól császár) hatalmának és birodalmának nagyságát hivatottak kifejezni. Ebben a korszakban a templom nyugati részén alakították ki az uralkodó szálláshelyeként is működő épületrészt, amely a későbbi évszázadokban (az Ottó-korszakban és a romanikában) mind jobban elkülönült épületszerkezetileg és külső megjelenésében a szakrális tértől. Azzal, hogy a Westwerk elkezdett önálló életet élni, nagyobb hangsúlyt fektettek kialakítására az építőmesterek, ezáltal a nyugati homlokzat díszesebb lett a többinél.

Aachen tehát a Westwerk alfája. De nem csak emiatt tekinthetjük a Karoling művészet csúcspontjának: az 1972-ben megalapított UNESCO Világörökség németországi listájának egyes sorszámát viseli ez a fantasztikus épület 1978 óta.

Essen, mint a Ruhr-vidék fővárosa 2010-ben Pécs és Isztambul mellett szintén viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet, és az ezzel járó kiemelt turisztikai szerepet. Az ipari műemlékek mellett a város leglátványosabb épülete a több fázisban épült püspöki templom, az ún. münster (német nyelvterületen a dómot több városban ma is münsternek nevezik, miközben létezik egy ilyen nevű város is). Az épület egykoron fogadalmi templomként működött, melyet 852-ben alapított Altfrid, Hildesheim negyedik püspöke. A II. világháború után újjáépítették, 1958 óta az esseni püspökség katedrálisa. Az épület Westwerkje az Ottó-korszakban, 997 és 1002 között épült fel. A nyugati homlokzatot uralja a nyolcszög alakú harangszinttel megkonstruált csaknem négyzet alaprajzú torony, melynek jobb és bal oldalán egy-egy nyolcszög alaprajzú oldaltorony – kvázi lépcsőház – látható. Ez a nyugati mű tulajdonképpen ellenpontozása a keleti épületrésznek, ennek köszönhetően egyfajta „nyugatolt” épület jött létre.

A hildesheimi Szent Mihály templom, mely 1010 és 1020 között épült a bencés kolostor részére, 1985 óta az UNESCO Világörökség része. A négytornyos épület szimmetriája hihetetlen harmóniát áraszt, a dombra felkapaszkodva egyre jobban magába szippantja a zarándokot a hely szelleme. A romanika és a gótika közötti átmenet jól kitapintható a csúcsívesbe hajló ablakokat szemlélve, az építtető, Bernwald von Hildesheim kriptáját rejtő nyugati kórus pedig ismét önálló egységet alkot. A belső térben páratlanul szép alkotás a 13. századból származó festett famennyezet, mely Jézus nemzetségfáját ábrázolja és az ún. Jessze-fát.

A dóm érdekes magyar vonatkozása, hogy egyedül Pécsett maradt meg négytornyú katedrális a török utáni Magyarországon. Szép párhuzam ez a két egyetemi város között.
A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár






Építési megoldások