Az Arup globális ingatlanpiaci szereplőként jelentős kutatócsoportot működtet, akik rendszeresen előrejelzéseket és tanulmányokat tesznek közzé a civilizációs és ezen belül természetesen az ingatlanszektor változásáról és annak hatásairól. A 3D-s nyomtatás és a Dolgok Internete (IoT) által uralt munkahelyek és lakóterek, a virtuális és a kibővített valóság modellezése, valamint a fejlett technológia mind-mind alakítja majd a jövőben az ingatlanfejlesztéseket. A digitális technológia átformálja az ingatlanszektort, megváltoztatja a módszereket, ahogyan házakat terveznek, építenek és használnak.
Azok a cégek, akik magukévá teszik a digitális stratégiát, sikerre vannak ítélve, jelentős hatást gyakorolnak majd a mindennapi életünkre, növelik az ingatlan értékét és fenntarthatóbb épületeket fognak tervezni és megvalósítani. A jövőben a fizikai és digitális terek szinte összekeverednek egymással, és együttesen beleolvadnak a hibrid terekbe, az ingatlanok pedig, amelyekben dolgozunk vagy élünk, egyre intelligensebbé válnak. A felhasználók ennek köszönhetően jobban megfelelnek majd a környezetvédelmi előírásoknak, és teljes mértékben hasznosítják a digitalizáció előnyeit a munkájukban és a mindennapi életükben, legyen az egy bevásárlás vagy kikapcsolódás, szórakozás.
Az ingatlanfejlesztési ciklus minden eleme gyökeresen megváltozik, és segíti a digitalizált társadalom alkalmazkodását az új technológiák használatában. Az ingatlanszektorban például az adatalapú vizualizáció fejlődése alapvetően átalakítja majd az egyes folyamatokat a tervezéstől kezdve a kivitelezésig. Ugyanakkor a befektetőknek, fejlesztőknek és tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hiszen ez az új szemlélet nem csupán modulokról és eszközökről szól, hanem ez egy újszerű stratégiai gondolkodás, amely lehetővé teszi azt, hogy ne költsünk pénzt rossz innovációkra, illetve kevésbé hatékony beruházási és működési kiadásokra.
Az Arup nem csak a digitalizáció hatását vizsgálja, hanem a fenntarthatóságra is nagy hangsúlyt helyez. A becslések szerint ugyanis 2050-ben a világ népességének – amelyet 9 milliárd főre jósolnak – 75 százaléka fog városokban élni. Ez arra ösztönzi a tervezőket, hogy olyan bioépületekben gondolkodjanak, amelyek vertikálisan növekednek, vagyis a szűkös hely miatt felfelé építkezzenek. Ázsiában nem véletlenül dübörög a felhőkarcoló-biznisz. Mindemellett a városoknak szembe kell nézniük a klímaváltozásokkal, a fogyatkozó erőforrásokkal és a növekvő energiaköltségekkel.
Az Arup szerint a megoldás az élő ház, amelyek egy városi ökoszisztémát alkotnának. Ezek az épületek nem csak termelnék az energiát és az élelmet, hanem a lakókat, bérlőket friss levegővel és tiszta vízzel is ellátnák. Ezek az élő organizmusok, házak olyan érzékelőkkel lennének felszerelve, amelyek akár egy idegrendszer működnének, és amelyek a központi agy segítségével átalakítanák a befutó adatokat. Így ez a mesterséges koponya kontrollálná az energiát, a világítást és a homlokzatra telepített rendszereket. Az épület alkalmazkodna az adott klímához, az adott napszakhoz és a ház „telítettségéhez”, vagyis az adott pillanatban az épületben tartózkodó felhasználók számához. De ezek az épületek mind összeköttetésben lennének egymással városszerte, hogy optimalizálhassák az energia, az élelmiszer és a víz termelését és felhasználását.
Az energiaellátásról többek között napelemes homlokzatok és turbinák gondoskodnának, míg az épületekre telepített algamezők üzemanyagot termelnének a városi tömegközlekedés számára. Az épület energiafelhasználásáról egy központi modul szállítaná az infókat, és az aktuális adatok alapján automatikusan be is avatkozna a rendszer. Az ivóvizet a légkörből gyűjtenék be, majd a szürke vizet újrahasznosítanák növény- és élelmiszer termelésre.
Mindehhez már az egyes projektek előkészítő fázisában is részletekre kiterjedően alkalmazott BIM (Building Information Modelling), melynek magas szintű használatát már a jelenlegi közpénzből folyó beruházásokra is törvény írja elő az Egyesült Királyságban.
Forrás: realista.hu