Jánosi János Ybl Miklós- és Pro Architectura-díjas építész, Szokolya és Bakonycsernye község főépítésze, akinek mesterei Makovecz Imre, és később első főépítészi megbízása kapcsán is Ekler Dezső voltak.
Jánosi János munkái között az egyik legutóbbi, és emblematikusnak is nevezhető gödöllői uszodakomplexum, amely főépületének kupolája antikolt zöld színű PREFA alumínium lemezzel fedett. A könnyen formálható anyag használatára azonban tervezői munkássága során nem ez volt az első példa. Adódik a kérdés, hogyan integrálható az organikus vagy élő építészeti irányzatot képviselő építész gondolkodásába a fém, az alumínium, mint anyag? Mennyire tekinthető az alumínium természetes anyagnak, mennyire felel meg egy organikus gondolkodás természetességre törekvésének?
A válasz egyszerűnek tűnik. Az építész szerint a természetes anyagok körét különbözőféleképpen lehet értékelni, abba sok minden beleférhet. Hiszen minden olyan anyagot a szó tágabb értelmében tekinthetünk természetes anyagnak, ami nem mű, és azt az organikus építészet szívesen használja. Ilyen a tégla, a cserép és lehet ilyen anyag az alumínium is.
„Az építészetről való gondolkodásban számomra a forma, a funkció és az anyag szerves egységet alkot. Egy adott anyagról úgy gondolkodom, hogy az vajon jó lehet-e az adott funkcióhoz vagy éppen az adott forma megvalósításához. Vagy ha kitalálok egy formát, akkor végig kell gondolnom, hogy az milyen anyagból valósítható meg – logikusan, egyszerűen. Egy kupola fedéséhez nem feltétlenül a cserép tűnik a legalkalmasabbnak, hanem a könnyen formálható fém, az alumínium. Sokszor dolgoztam már a PRFEA anyagaival, de más fémlemezekkel is és nem csalódtam.”
A szakember nem osztja azt a véleményt, miszerint az építészek inkább azon anyagok meghatározásában vesznek részt szívesebben, amelyeknek a látványhoz van közük. Bevallása szerint, szeret a dolgok mélyéig ellátni: a fal legyen vályogból, téglából vagy adott esetben szendvicsszerkezetből (pl. tégla-hőszigetelés-burkolat), a tető formájától függ a fedőanyag, vagy az épület funkciójától függhet az ablak anyaga is. Természetesen az építtetői elvárásokat is figyelembe kell venni.
Kettő vagy húsz szoba?
Az anyaghasználat fontosságát az is jelzi, hogy Jánosi János épületeinél törekszik az anyagok pontos meghatározására, azok szakszerű kiírására. Természetesen mindezt a törvényi előírások betartása mentén, ami pl. a közbeszerzésekre vonatkozik. Az építész munkájához ugyanis az is hozzátartozik, hogy meghatározza, miből épüljön a ház. Az anyaghasználat legalább annyira meghatározza az épület milyenségét, mint az hogy kettő vagy húsz szoba van benne. „Azoknál a típusú házaknál, amilyeneket mi tervezünk, nem mindegy, mit használunk. Konkrét vitákat szoktam folytatni a kivitelezőkkel és műszaki ellenőrökkel az „azzal egyenértékű” kitétel kapcsán.” – ragaszkodik az elveihez a karakteres stílust képviselő épületek tervezője, aki az ún. vegyes szerkezetként is sokszor használta az alumíniumot. Itt az anyaghasználat a látvány változatosságát és annak játékosságát is szolgálta.
Remek példa erre a Szokolyán megépült óvoda-bölcsőde, amelynek a tradicionális utcakép épületkubusai között kellett megtalálni a helyét. Egyértelmű volt, hogy a többmint 800 m²-es épületegyüttesnél nem lehet egyetlen kubusban gondolkodni, ami így kilógna a többi épület közül. A tömegekre bontásnál játékosságot visz bele az alacsony és magas hajlásszögű tetők és léptékek váltakozása, a fedett terasztok ritmusa. A történeti környezetbe illesztés igénye pedig hozza magával a formákat, hajlásszögeket, az pedig az anyagokat.
A hagyományos szélességű magastető cserépfedéssel készültek, a mellé toldott részek alacsonyabb tetői fémlemez fedést kaptak. Mindennek összképe már harmonikusan illeszkedik a község utcai látványához.
Csepp a zöld tengerben
A Gödöllői Uszoda alapkoncepcióját meghatározta, hogy az az egyetem valahai tankertjébe épült, az állami tulajdonban lévő nagy zöldterületen, amely egykor a Sissi királyi kastély zöldséges kertjének része volt.
Itt is a kiindulási pontok között szerepelt, hogy a mintegy 8000 m² területű komplexumot nem szabad a táji környezetbe egy tömbben elhelyezni. A városi szerkezethez történő igazodáson túl – figyelemmel a funkcióra is - a formát a barokk szerkesztési elv és a természet megidézése is befolyásolta.
Az épület központi eleme, a kupola, amely meghatározza látványt. Körülötte a többi épületrész, főleg a terep adottságai miatt is, elcsendesedve, a terepbe helyezve emeli még inkább magasba a zöld tetős központi tömböt.
Ez pedig a vízbe érkező csepp képezte buborék stilizált látványát jelképezi– maga a nagy medence a nagy vízcsepp. Erre került az antikolt zöld kupola, amely a PREFA alumíniumból azonnal a kívánt, a patinás, bezöldült réz színében pompázhatott. A kupola burkolataként kézenfekvő választás a könnyen kezelhető, rugalmas alumínium, ami ebben az esetben azonnal kínálta az antikolt rézzel csak évek múlva produkálható színhatást.
Az anyag melletti döntés során tényező volt, hogy a kis hajlásszög ellenére a tömített állókorcos fedéssel is biztosított a beázás elleni védelem, így a beruházási budget betartásával készülhetett a látvány és a funkció közös nevezőjeként kiválasztott PREFA alumínium tető.
Olvasson tovább a Prefa innovatív és esztétikus megoldásairól és szolgáltatásairól!
(X)
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
