Könnyeden lebeg a pampafüves kert felett az ablakok nélküli brutalista brazil villa.

A brutalista építészeti irányzat egyik sajátossága az építőanyagából eredő robosztusság. Bár ezen éppen a beton szabad formálhatóságával könnyen lehetne segíteni, számos betonépület nehézkes, földhözragadt. Sokakban ez a kép él annak ellenére, hogy ellenpéldák is akadnak szép számmal. Jó negyven éve annak, hogy Csete Györggyel arról beszélgettünk, hogy mennyire kiaknázatlanok a betonépítészetben rejlő lehetőségek, a szabadon szárnyaló organikus formákra gondolva.

Mára az organikus formáknál fontosabbá vált a természetközeliség tapinthatósága. Ennek a gondolatnak jegyében tervezték meg a Bloco Arquitetos építészei a Tupin House villaépületet, mely látszólag ablakok nélkül, önmagába fordulva lebeg a táj felett, miközben szinte teljes külső falfelületén át a környezettel való kapcsolatra fókuszál.

Az ablakok nélküli ház így egyetlen természetre nyitott ablakká válik ahelyett, hogy pontszerű kapcsolatokat engedne. A terv célja, hogy az egész építészeti test közvetítővé váljon a belső élet és a környező táj között. Az épület így átláthatóság helyett működésén keresztül lép kapcsolatba a környezetével. 

A nagyméretű telken, őshonos cerrado növényzettel körülvéve álló lakóépület párbeszédet folytat a természeti környezettel, és maximálisan elősegíti a belső és külső terek közötti kapcsolatot. A projekt egy központi udvar köré szerveződik, amely a ház „hátsó kertjeként” működik, összekapcsolva a közösségi és privát tereket, valamint koncentrálva a szabadidős funkciókat, amelyek mind látszóbetonból készültek, burkolat nélkül, hogy hangsúlyozzák az anyag folytonosságát és az építés őszinteségét.

A födémek egyes szakaszait félig a természetes terepszint fölé emelték, ez lehetővé teszi, hogy a táj a szerkezet alatt áramoljon, és kisebb állatok is áthaladhassanak. Ez a megoldás a ház és a kert közötti hagyományos határok feloldását célozza, „organikus” kapcsolatot teremtve a talajjal. A födémek elhelyezése megemelt síkokat hoz létre, amelyek követik a telek enyhe szintkülönbségeit, erősítve a könnyedség és a vizuális folytonosság érzetét.

A Brazília fővárosától 20 kilométerre épült Tupin House épületszerkezetei a maguk természetes nyerseségében jelennek meg. A nagy üvegfelületek helyett a megemelt betonfödém és a mély tetőszerkezet közötti függőleges síkok korallszínű téglából készülnek, tömör falakként vagy áttört, zsaluszerű elemekként kialakítva, amelyek textúrával és szűrt fénnyel burkolják körbe a házat. Belül a mennyezeteket természetes fával burkolták, ezzel oldva a szerkezeti anyagok keménységét. 

A szerkezet mindössze tizenkét fő pilléren nyugszik, amelyeket perem menti utófeszített gerendák és belső függesztőelemek egészítenek ki. Ez a rendszer lehetővé teszi a nagy konzolokat és a tágas, szerkezeti akadályoktól mentes közösségi tereket, miközben csökkenti a talajjal való közvetlen érintkezést, ez javítja az épület hőtechnikai teljesítményét, és nem utolsó sorban karbonlábnyomát is. A cél olyan építészet megvalósítása volt, amely a forma, a technika és a táj integrációját keresi.

Képek: Joana França/bloco.arq.br

A szerző legújabb cikkei



KIADVÁNYAJÁNLÓ

Újdonságművelés a Metszet 6. számában
Újdonságművelés a Metszet 6. számában

A 6. lapszám kiemelten foglalkozik az Oszakai Expóval, a világkiállítások történetével és az idei pa...

Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában
Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában

A Metszet 5. száma – hagyományosan – a felújítás témakörét járja körül. Az elmúlt időszak egyik jele...

Oktatási épületek a Metszet 4. számában
Oktatási épületek a Metszet 4. számában

Oktatási épületeket gyűjtöttünk egybe a Metszet 4. számában. 

Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában
Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában

Megjelent a Metszet 2025/3. száma, ezúttal középületek témakörrel. A Richter új székházáról az ápril...