A közel öt évig tartó építkezés 2014 őszén fejeződött be, a növények betelepítése az építési költségeknek csupán 5%-át tette ki. A 26 és 18 emeletes toronyházakhoz 8.900 négyzetméter terasz tartozik. A betonerkélyek a természetes hatás érdekében eltérő méretűek. Az erkélyek fala 28 cm vastag, peremük 1,3 m magas, a szélességük azonban változó.
Az ég felé terjeszkedő épülteket több mint 900 fa, 5.000 bokor és 10.000 talajtakaró aljnövényzet díszíti. A három és hat méter közötti magasságú fák és a buja növényzet csökkentik a város légszennyezettségét, mivel a növények növelik a páratartalmat, és széndioxidot fogyasztanak miközben oxigént termelnek. A növények vízellátásáról egy öntöző- és szűrőrendszer gondoskodik, amely a városban keletkezett, megtisztított szennyvízzel locsolja a növényeket. Az épületek energia-önellátását napkollektorok biztosítják. A Függőleges Erdő zöldje nemcsak oxigént termel és szén-dioxidot nyel el, hanem megvédi az épületet az erős szelektől és az átható napsugárzástól. A növények fontos szerepet játszanak a lakások téli és nyári hőmérséklet-szabályozásában és a zajcsökkentésében.
Bár sokan szkeptikusak voltak, hogy a növényzet valóban bírja-e majd az emeleti klímát, mint ahogy Tokor Éva napjainkban készült fotója is mutatja a Függőleges Erdő közel egy évvel az átadás után is virul és büszkén hirdeti, hogy így is lehet élni a nagyvárosokban.
Építész: Stefano Boeri, Gianandrea Barreca és Giovanni La Varra
Forrás: balkonada.cafeblog.hu