cikk épületenergetika energetikai tanúsítvány energetikai tanúsítás

Energetikai tanúsítvány – adásvétel esetén

Energetikai tanúsítási kisokos


Lekics Gábor | 2020.04.04

Mint minden szakmai területen, az épületek energetikai tanúsítása kapcsán is időnként módosul a vonatkozó jogszabályi környezet. Cikksorozatomban igyekszem aktuális képet adni az épületekkel  kapcsolatos ez irányú feladatokról.

Mint minden szakmai területen, az épületek energetikai tanúsítása kapcsán is időnként módosul a vonatkozó jogszabályi környezet. Cikksorozatomban igyekszem aktuális képet adni az épületekkel  kapcsolatos ez irányú feladatokról. 

Elsőként nézzük meg, hogy adásvétel során mely esetekben kötelező energetikai tanúsítvánnyal rendelkeznie adott ingatlannak.

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) hatályos verzióját megnézve (Forrás: net.jogtar.hu 2020.04.04.) annak első paragrafusában kifejti , hogy "E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben − a (2) bekezdés szerinti kivételekkel − épületek és az épület önálló rendeltetési egységei energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni."

Először nézzük a (3) bekezdést, hiszen ebben kerültek meghatározásra mely esetekben kell meghatározni az épület energetikai jellemzőit. Alapvetően négy esetet mutat be a rendelet, melyek a következők:

"a) új épület építése;

b) *  meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység

ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy

bb) *  bérbeadása;

c) *  250 m2, vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület"

Az idézett szövegben két fontos fogalom is szerepel, melyeknek érdemes tudnunk a mögöttes tartalmát. Az egyik ilyen az épület, melyre a Rendelet 2. paragrafusába foglalt értelmező rendelkezések között megtaláljuk a fogalmat. Jelentése: falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri légállapot szabályozására. Nem ilyen könnyű a dolgunk a másik fogalom, az önálló rendeltetési egység esetében, mivel itt átirányít minket egy másik kormányrendelethez. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú Kormányrendelet (Forrás: net.jogtar.hu 2020.04.04.) 1. számú mellékletében találjuk a 95. tétel alatt, miszerint az "Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van." Ennek egyik legjobb példája a lakás, melynek bővebb meghatározását az OTÉK 105. §-ban olvashatjuk.

Ezen tudás birtokában érdemes áttanulmányozni a Rendelet 1 § (2) pontot, melyben a rendelet hatálya alá nem tartozó esetek kerültek felsorolásra. Itt hat esetet különböztet meg a jogalkotó:

a) az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;

b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;

c) a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;

d) hitéleti célra használt épületre;

e) a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;

f) műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

Tehát a Rendelet hatálya alá sorolható ingatlanok esetén az adás-vételi szerződés mellékleteként csatolni kell a Hiteles Épületenergetikai Tanúsítványt.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások