hír díj épületek tervek cikk Duna Flórián Dávid folyó Győr klub Rába sárkányhajó vízi sport

Flórián Dávid: Sárkányhajóklub

Alma Mater Győr – Beszélgetések a győri építészképzés sikeres építészeivel #1


Lekics Gábor | 2016.10.11
Győr a vizek és a találkozások városa. Itt torkollik a Duna mosoni ágába a Rába és a Rábca folyó. Nem csak a véletlen műve tehát, hogy a nagy múltra visszatekintő győri vízi élet legújabb színfoltjaiként megjelentek a sárkányhajók is. Mivel egyik egyesület sem rendelkezik saját klubházzal, valós igény egy sárkányhajóklub létrehozása.

Riportsorozatom első fejezeteként Flórián Dávid, a győri Széchenyi István egyetem végzett építészének díjnyertes diplomamunkájába nyerhettem betekintést egy napfényes őszi délutánon megejtett kellemes beszélgetés során.

Hogyan jött a sárkányhajóklub tervezésének gondolata, illetve milyen perspektívákat látsz egy ilyen speciális funkciójú épület működtetésében?
Az alapgondolat egy olyan sárkányhajó-klubépület tervezése, amely kész kiszolgálni a győri klubcsapatokat, középiskolákat, „hobbi lapátolókat” és az itt szervezett edzőtáborok résztvevőit. Képes a speciális méretű hajótestek tárolására, és helyet biztosít a megfelelő edzésformák elvégzésére. A 2011-es Köznevelési törvény bevezette a mindennapos testnevelési programot, ami véleményem szerint egy jó elgondolás, de az iskolák helykapacitása nem bírja el ezeket az óraszámokat elegendő tornaterem és tornacsarnok hiányában. Elképzelhetőnek tartom, hogy a jövőben sárkányhajó-sporttal töltsék a fiatalok a testnevelésórákat, vagy akár a délutáni tömegsportrendezvényeket. Hiszen a 20 és 10 férőhelyes biztonságos hajótest ideális helyet biztosít egy egész osztálynyi tanuló átmozgatására. Ezen túl az „egy csapat egy célért” elv hatalmas csapatépítő és közösségformáló erővel bír, így a vízen töltött idő az osztályközösségekre is pozitív hatást gyakorolhat. A fiatalok bevonásával tehát maximalizálható lenne a ház kihasználtsága, hiszen délelőtt és a kora délutáni időszakban a középiskolások, késő délután és este pedig a már dolgozó korosztályból álló klubok vehetnék igénybe az épület szolgáltatásait.

Milyen nehézségei voltak a helyszín kiválasztásának, és végül mik voltak azok a szempontok, amelyek segítettek a végső telepítési hely kiválasztásában?
A Mosoni-Dunát jellemzően a kajak-kenusok és evezősök használják edzésre, így nem szerencsés a sárkányhajós edzések forgalomterhelését is erre a folyószakaszra helyezni. Másfelől a Rába folyó kiválasztott szakasza jóval közelebb esik a belvárosi középiskolákhoz, így elérhető távolságot jelent a testnevelésórákat, illetve délutáni foglalkozásokat itt töltő diákok számára is. Így esett a választás a Petőfi híd lábánál elterülő ártéri területre.

A tervezés során óvakodtam egy az ártérben lábakra állított épület sablonos kialakításától, melyet építészetileg nem találtam megfelelő megoldásnak.

A területen lévő rossz állapotú közműhidat felújítva egy közkedvelt gyalogoshidat hozhatok létre, amellyel szoros kapcsolatot ápolhatna a sárkányhajóklub épülete. Ezért úgy döntöttem, hogy a híd közelségében, de nem arra ráerőszakolva, a töltés vonalát kibővítve készítenék egy olyan épületet, amelyet saját szerkezete véd az árvíztől, mélyszintjén elhelyezkedhetnek az edzőtermek, a korona szinti földszinten pedig a remek panorámás terasz és fogyasztótér.

Említetted, hogy több szinten osztottad el a különböző funkciókat. Milyen megoldásokat alkalmaztál egyrészt a privát és a közösségi terek szétválasztásánál, illetve hogyan kapcsoltad össze ezeket egymással?
A két szintet egy vertikális átriummal kötném össze, amely megfelelő átlátást és közlekedési útvonalat biztosít a szintek között. A város felöli oldalon a partoldalival ellentétben az épület zárt, „védelmező” homlokzata jelenik meg, melyet a bejárat és az átrium kimetszése tör meg, tesz befogadóvá. Az épület a védvonal és a folyómeder irányát követi, egyszerű téglánytömegével. Az alsó szint megjelenését a vízzáró látszóbeton védmű határozza meg. Ez statikus, erőteljes, műtárgy jellegű alapot ad az épületnek. Az ezen elhelyezkedő fogadó szint viszont könnyű szerelt burkolatával inkább pavilonszerű hatást kelt. Az épület irányát tehát a fő megközelítési utak és az ártér iránya határozta meg, míg tájolását, zárt és nyitott felületeinek kialakítását az elénk táruló panoráma befolyásolta. Fontosnak tartom a terület rehabilitációját. A jelenlegi parkoló helyének újraparkosítását és a vízpart visszaszolgáltatását a győri lakosok számára. Így az épületből kilépve a vízpartot a fák közt ívelő hosszú, alacsony lejtésű rézsűn közelíthetjük meg, miközben elidőzhetünk a város mélyén érintetlenül hagyott parányi természetben.

A fő megközelítési irányból, a város felől nyíló bejáraton keresztül a szélfogóba, majd a fogyasztótérbe jutunk. Innen nem csak az ártérre nyílik páratlan kilátás, hanem a tanmedence térbe is bepillanthatunk. Ez az átrium választja el a fogyasztóteret a klubteremtől illetve az edzőtermet a tanmedence tértől. Erre szerveződik a mélyszintre vezető kétkarú lépcső illetve ezen a vertikális téren keresztül történik az alsó szint szellőztetése és természetes megvilágítása A mélyszint terei közt az edzés folyamatának logikai kapcsolata áll fenn. Ezen túl a vizes és a száraz helyiségek csoportosítására is törekedtem. Ez a csoportosítás mind légtechnikai, mind használati oldalról fontos momentuma az alaprajznak.

Fontos, hogy az egymáshoz logikailag kapcsolódó terek megfelelő intenzitással megnyíljanak egymás felé. Az alaprajz alakítása közben szem előtt tartottam azt az igényemet, hogy a házban egyszerű, letisztult áramló terek jöjjenek létre. Ahol lehet szint magas falkivágásokat alkalmaztam ajtók helyett, így a terek akadály nélkül átfolyhatnak egymásba. A parkolóba érkezve eljuthatunk a partra, a fogyasztó térbe, vagy klubtagság esetén a hajótárolón keresztül közvetlenül az öltözőkbe. Az öltözőkből megközelíthető az edzőterem és a tanmedence, innen pedig a szauna tér. A szaunából télen lehetőség van a tanmedence terén keresztül a szabadba jutni, ami szintén egy fontos térkapcsolat lehet a használhatóság szempontjából. Az átrium mellett elhelyezett lépcsőn a fogyasztó térbe juthatunk és onnan a klubterembe, ahol csapatgyűlések, megbeszélések folyhatnak.

A belső térelosztás mennyire jelenik meg a homlokzaton megjelenő anyagok választékában, illetve milyen felületstruktúrákat alkalmaztál a belső terekben?
Törekedtem az egyszerű, letisztult anyagok használatára. A tervezés során olyan egyszerű anyagokat használtam, amelyek jól ellenpontozzák egymás hatását. Ilyen a matt nyers beton – csillogó rézlemez páros vagy a tömör nyers beton – áttetsző szerkezeti üveg. A beltérben is megtalálhatóak ezek az anyagok, amelyet az apró mozaik csempe elegáns megjelenése remekül kiegyensúlyoz. Homlokzati anyagként az ártérben megjelenő látszóbeton felület kézenfekvő döntésnek tűnt. Műtárgy jellegű védmű mivoltából ez az anyag nem idegen az ártérben. Árvíz esetén tisztítani, fertőtleníteni könnyű, kellően „igénytelen” mégis elegáns megjelenésű anyag. Annak érdekében, hogy az épület ne váljon túlságosan nehézkessé, a felső szintet szerelt szálcement burkolattal fedtem. Ezzel a burkolattal pavilon jellegű külsőt kölcsönözhetek az épületnek, amely nem csak a tömeg optikai kikönnyítését szolgálja, hanem a szint eltérő funkcióját is kiemeli. A bejárat mellett illetve a klubterem és a fogyasztótér kiszolgáló helyiségének ártér felöli falait szerelt fémsávokkal borítottam. A sávok arányai felidézik a hajókészítés régi mesterségét, valamint a fémlemez csillogása a keleten szent ünnepként tisztelt sárkányhajózás pompáját tükrözi. A déli oldalon lévő lemezfedés rávezet a bejáratra, miközben elhaladunk az átrium előtt és betekintést nyerünk az épület belső világába. Az északi oldalon elhelyezett lemezfedések a mögöttük lévő terek különböző funkcióját jelölik.

A belső térben a büfépult kialakításában visszaköszön a fémlemez fedés. Ezt leszámítva azonban egyszerű szerkezeti anyagokat használok. A földszinten a vasbeton falakat glettelés után matt fehér festéssel látom el. A tér színvonalas hangulatát a pult és az üvegfelületek biztosítják. A mélyszinten látszóbeton födém és falfelületekkel találkozhatunk. A vizes helyiségekben apró mozaikcsempét alkalmaztam, amely könnyen takarítható, vízhatlan felületet biztosít. Az edzőtermet pedig színben a csempéhez padlóval fedtem. Ezekben a terekben is megjelenik az átrium üveg felülete, amire a lépcsőn elhelyezett üveg térelválasztó elemek még inkább ráerősítenek. Az épületben faburkolatot kizárólag a szaunában találhatunk. A szauna térben hagyományos fa pihenő felületeket terveztem, amelyek kényelmesebbek és melegebb tapintásúak, mint a csempézett felületek.

Szó esett arról, hogy az sárkányhajóklubot „saját szerkezete védi az árvíztől”. Ennek tükrében érdekel, hogy milyen szerkezeti megoldásokat alkalmaztál az ártéri környezetben.
Szerkezeti értelemben az épület igen sokszínű. A nem mindennapi szituációba illesztett ház számos megoldandó problémát vetett fel, amelyekre a megfelelő szerkezet kiválasztásával igyekeztem reagálni. A választott helyszín egy jelenleg kihasználatlan ártér, amely önmagában is sok kérdést vet fel. Gondoskodnom kell az épület vízhatlanságáról, illetve a falak kellő állékonyságáról árvíz esetén. Biztosítanom kell az épület felúszásának megakadályozását és a precíz vízhatlan csomópontok kialakítását. Elsősorban ezekre a problémákra kerestem megfelelő műszaki megoldást.

Az épület felúszását egy az első vízzáró rétegbe ágyazott résalap készítésével oldottam meg. Így árvíz esetén gyakorlatilag kirekesztem a vizet az épület alól, megoldva ezzel a felúszásveszély és a vízszigetelés problémáját. Ehhez a művelethez vízzáró betont használok, aminek során különösen nagy gonddal kell kialakítani a munkahézagokat a vízre duzzadó szigetelő szalagok elhelyezésével. Az épület felettes szerkezeteiből származó terheket egy 40 cm vastagságú vasbeton alaplemez közvetíti az alatta elhelyezett tömörített kavicságyazatra és a résalapokra. További érdekesség szerkezeti szempontból az épített tanmedence vízzáró teknője, amelyet belső oldali hőszigeteléssel láttam el, majd az újabb, belső oldali vízzáró teknőt burkoltam a már említett mozaikcsempével.

Az ártérben lévő monolit vízzáró falazatot szendvicsszerkezetű hőszigetelt látszóbetonként alakítottam ki. Ez a Thermomass típusú falazat megfelelő minőségű, könnyen tisztítható látszóbeton felületet biztosít az ártérben. A teherhordó vasbeton fal 30 cm-es vastagsága ellenáll az árvíz oldalirányú nyomásának, miközben a köztes XPS TOP 50 hőszigetelés nagy nyomószilárdságának köszönhetően biztonságosan továbbítja arra a terheket. Belső teherhordó falazatként 20 cm vastagságú vasbeton falakat és pilléreket alkalmaztam.

A födémek szerkezeti kialakítása is igen változatos. Az általam megálmodott helyszínrajzi kialakítás érdekében többféle lapostető rétegrendet alkalmaztam. A mértékadó szerkezeti vastagságot az épület terasza alatti födém adta, hiszen itt kellett kialakítanom a leghosszabb lejtést a csapadékvíz elvezetéséhez. Így annak érdekében, hogy a belső terek padlóvonala szintbe kerüljön a terasz vonalával, kiegészítő hőszigeteléssel növeltem a belső tér feletti födém vastagságát. A fűtött terek feletti lapostető szerkezetek rétegvastagságának minimalizálása érdekében zárt cellás lépésálló PIR hőszigetelést alkalmaztam az anyag rendkívüli szigetelőképessége miatt. A közbenső födém általános helyen 20 cm vastagságú vasbeton födémlemez. Az edzőterem felett 30 cm vastagságú nagy fesztávú kikönnyített BubbleDeck síkfödémet használtam.

Örömmel hallottam, hogy a terv elnyerte a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építészek Szövetsége által meghirdetett Diplomadíjat építészet kategóriában, melyhez ezúton is gratulálok. Ha jól tudom, ezt egy további különdíjjal is megerősítették, kérlek erről is oszd meg élményeid!
A bírálóbizottságot az épület letisztult formavilága, szerkezeti kidolgozottsága és legfőképp a gyakorlatban is megismert igények, illetve a gyermekek csapatsportolási lehetősége győzte meg. A diplomamunka elkészítése egy éves periódust ölel fel, melynek során a konzulensem mellett szakági tervezőkkel és edzőkkel is folyamatosan egyeztetve alakítottam az épület funkcionális és szerkezeti megoldásait. Ennek a munkának lett eredménye ez a ház. Ezúton is köszönöm mindazoknak, akik segítettek a tervezés során felmerülő kérdések megválaszolásával.

Mindezek mellett külön megtiszteltetés volt, hogy a terv műszaki tartalmát, épületszerkezeti átgondoltságát tekintve az ÉMSZ által felajánlott műszaki szakkönyvcsomagot is átvehettem.

Köszönöm, hogy megosztottad e remek terv megszületésének hátterét és részleteit. További hasonló sikereket kívánok!


Olvasóimnak ajánlom, hogy ismerkedjenek meg Dávid további munkáival is!


Lekics Gábor
Győr, 2016.10.08.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások