Érd Ófalu építészeti emlékei – 3. rész

Nepomuki Szent János szobra. Érd Ófalu Szent Mihály templom kertjében. A szobrot Illésházy gróf emeltette a 18. század végén. Ezt igaszolja, hogy az 1792. évi canonica visitatio már említi. Az 1818. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv pontosan rögzíti a donátor nevét, továbbá azt a tényt, hogy a szobrot Radnics Pál érdi esperes áldotta meg. – A szobor a templom tornya előtt áll. A szobor papi ruhában, vállán hermelin palásttal, jobb karjában feszülettel, baljában fejfedő birétumát tartva ábrázolja a szentet. Fedetlen fejét enyhén balra hajtja. Ebben a megjelenésében a szokásostól eltérő, mivel a Nepomuki Szent János szobrok általában fejükön birétummal jelenítik meg a szentet. A szobor fejét glória övezi: acél karikán 5 darab hatágú fémlemez csillag látszik. – A szobor a 2. világháborúban megsérült, fejét elvesztette. Így csonkán meredt több mint fél évszázadon át az égnek. 1998-ban végre restaurálták. A műemléki megmentő munkálatokat Deák Jenő végezte Szabó Péter főiskolai adjunktus szakirányításával. A szobrot megtisztították – így eredeti festett felülete előtűnt – puha kőanyagát megszilárdították, az elpusztult fejet analógiák alapján újra faragtatták. A rossz állapotú talapzatot az eredeti mintájára újra öntötték. A helyreállított szobor ismét a Szent Mihály templomkert kiemelt dísze lett.

Nepomuki Szent János élete. Nepomuki Szent János (csehül: Svaty Jan Nepomucky) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, Csehország patrónusa. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje, a gyónási titok mártírja. – Nepomuki János 1345 körül a csehországi Pomuk (ma Nepomuk) városkában, Plzen (Pilsen) közelében született. 1369-ben a prágai érseki kancellárián császári jegyző lett. 1380-ban a prágai Szent Vitus székesegyházban pappá szentelték. Prágában jogot tanult. 1387-ben a Padovai Egyetemen az egyházjog doktorává avatták. 1389-ben Jensteini János a prágai érsek helynökének nevezte ki. IV. Vencel (1361, ur.1376, 1419) cseh és német-római király, illetve a prágai érsek között feszült viszony alakult ki. 1392-ben az érsek panaszlevelet küldött a királynak, amelyben az egyház és a klérus elnyomását sérelmezte. De a király a levélre nem válaszolt. A király haragját Nepomuki Jánosnak nem csak ez a tette váltotta ki. Wittelsbach Zsófia (1376-1389) bajor hercegnő 1389-ben lett a király házastársa, vagyis a királyné, aki a gyóntatójául választotta Nepomuki Jánost. A király a királynét hűtlenséggel vádolta, ezért fenyegetésekkel a gyóntatót a gyónási titok megszegésére akarta kényszeríteni, de ő ellenállt. A király féktelen haragjában Nepomuki Jánost elfogatta, kegyetlenül megkínoztatta, s a Károly-hídról a Moldva folyóba dobatta. János holttestét az érsek a prágai Szent Vitus székesegyházban temette el. Vértanúságának híre Európa nagy részén hamar elterjedt. A történészek a vértanúságot elismerik, a gyónási titok megszegésének kísérletét azonban nem tartják bizonyítottnak. A prágai Károly-híd 516 méter, hosszú, 10 méter széles, 16 pilléren áll a Moldva folyóban és 30 szobor díszíti. Nepomuki Szent János szobrát 300 év után 1683-ban állították fel a hídon. Ez volt az első szobor. – XIII. Benedek pápa (1649, ur.1724, 1730) Nepomuki Jánost 1729-ben szentté avatta. Emléknapja május 16. Szentté avatása után a legnépszerűbb újkori szent lett. Így a Habsburg birodalom területén számtalan helyen állítottak Nepomuki Szent János szobrokat, legtöbbször folyó-átkeléseknél, hidaknál.

Nepomuki Szent János tiszteletének növekedése az abban az időben elterjedt huszitizmus elleni támadásnak volt tekinthető. A huszitizmus Husz János nevéből származtatott, Csehországból kiindult, 14-15. századi vallásújító mozgalom. Hívei a husziták, akik a vallási ideológia mezében a német földesurak és a római katolikus egyház uralma ellen harcoltak. Husz János (csehül Jan Hus, 1369-1415) cseh pap, egyetemi tanár, egyházi reformátor, vértanú. Husz János tanainak hirdetésére erősen hatott John Wycliffe (1320-1384) angol teológus, reformátor, a reformáció előtti vallásújítók legnagyobb alakjának működése. IV. Vencel cseh király és a királyné támogatta Husz Jánost. Befejezésül megjegyezzük, hogy Husz is mártír volt, mivel egyház ellenes tanait nem vonta vissza, ezért őt a Luxemburgi Zsigmond (1368-1437, 1387-től magyar király és 1433-tól német-római császár) vezette Konstanzi zsinaton 1415 július 6-án, máglyán megégették.

Szent Walburga szobra. A kőszobor barokk vonalú kőposztamensen áll. 1764-1778 között Illésházy János állíttatta, a település gazdag birtokosa, mint a család és Érd Ófalu védőszentjeként, az egykori Szapáry kastély előtt, amiből mára csupán romos falszakasz maradt, a Szent Mihály templom felé néz. A szoborról elterjedt legendárium szerint gróf Illésházy János feleségét sokszor fogfájás kínozta. Éjszakánként a kastély kertjében sétálgatott és Szent Walburgához fohászkodott, hogy fájdalma múljon el. Ez bekövetkezett. A grófnő ezért állíttatta a szobrot. Mivel a zápfoga fájt, az érdiek „Záporkának” nevezték el a szobrot. Szent Walburga a földműveseknek is védőszentje.

Két évszázad alatt a szoboralak két keze és feje megsérült, mélykék színe erősen megkopott, ezért 1999-ben restaurálták. A munkálatokat Fekete Attila, a Képzőművészeti Főiskola kőszobrász restaurátor hallgatója végezte, Szabó Péter főiskolai adjunktus irányításával. Két kezét újra mintázták, jobb kezében üvegfiolát tartva, mert a legenda szerint sírjából olaj folyt ki. Az olaj csodatevő tulajdonsággal rendelkezett. A színezést nem állították helyre.

Szent Walburga élete. Szent Walburga 710-ben Exeter közelében egy kis településen, Devonshire megyében, Wessex királyságban született angliai Richárd leányaként. Wimborne bencés apácakolostorban nevelkedett. Hivatásául később a szerzetesi életet választotta. Döntő hatással volt rá nagybátyja, Szent Bonifác működése. 748-ban Germániába költözött, s a bischofshofeni kolostor apácája lett. Két év után Heidenheimben az apátság apátnőjeként tevékenykedett. Tetteit a jámborság, szelídség és szeretet jellemezte. Nem beszélt sokat. Kolostorát rátermetten vezette, amit kortársai is elismertek. 779-ben hunyt el. Halála után 91 évvel II. Adorján pápa élete alapján 870. május 1-jén szentté avatta. 871-ben ereklyéit Eichstättbe vitték át, s a Szent Kereszt templomban helyezték el, amit ettől kezdve Szent Walburgának szenteltek. Sírjának kőlapjai közül mellcsontjából azóta, több, mint ezer esztendeje a csodatevő Szent Walburga-olaj szivárog, amit kis üvegfiolákban gyűjtenek össze. Európában széles körű tisztelete 893-ban kezdődött meg. Tiszteletét a Kárpát-medencében a betelepült német ajkúak, svábok és szászok tovább öregbítették.

Szent Walburga attribútumai:

• Sárgaszegélyű, mélybarna bencés rendi apácaruha;
• Fején kis korona látható, mert királyi sarj;
• Feje felett glória, mert szent;
• Jobb kezében a bencés regula (szabálykönyv), azon egy ámpolnaszerű kis üvegcse (a szent olaj tartója);
• Baljában pásztorbot, mert apátnő, középcsigájánál megkötött kendőnél (pasinellus) fogja a pásztorbotot;
• Mellén keresztet (pectorale) hord, mert apátnő.

Nepomuki Szent János és Szent Walburga szobra Érd Ófalu kiemelkedő értékű emlékei.

Képek:

1. Nepomuki Szent János szobra az érdi templomkertben
2. A szobor közelebbről
3. A szobor hátulról a templomtorony előtt 
4. A szoborfő glóriával  
5. Nepomuki Szent János szobra a prágai Károly-hídon, 1683
6. Nepomuki Szent János mártíromsága, 1750, Szymon Chechowicz (1689-1775) 66,5×61 cm olajfestmény, Varsói Nemzeti Múzeum. A szent katonák között a három ívű kőhídról a Moldva folyó vizébe zuhan, körötte puttók szárnyalnak.
7. Szent Walburga szobra gazdagon tagolt, négyszögletes, balluszter formájú posztamensen áll.
8. A szobor ruhája korábban mélykék volt. Mára ez a színezés erősen megkopott. A ruharedők sűrűn hullnak lefelé. A szobor fejét borító fátyol vállára omlik.
9. Szent Walburga, Messkirch (Délnyugat Németország), Szent Márton templom oltárképe, 16. század
10. Szent Walburga, freskó, Kastl im Lauterachtal (Németország), Marktkirche, festette Georg Lang (1840-1900)