Érdről, a török kori Hamzsabégről Százhalombattára (Matricára) vezető Római út ókori burkolata 3 méter széles és több száz méter hosszúságban fennmaradt. E Római mélyút mentén Pincesor található. Egy bájos fülkében Szent Donát szobra áll, aki a borvidékek és szőlőskertek védőszentje.
Római út (limes). A Római Birodalom a császárkorban a fennhatósága alá vonta mai Dunántúlt. A pannonok ókori római néptörzs, amely Dráva és a Száva folyók közén élt. Róluk nevezték ezt a területet Pannóniának. Tiberius (Kr.u. 14-37) és Claudius (Kr.u. 41-54) római császárok katonái már az első század elején feltűntek a Duna mentén, mely a Római Birodalom keleti és északi határa, ún. limese volt. Érd két katonai tábor, castrum között feküdt: északon Campona (Nagytétény), délen Matrica (Százhalombatta-Dunafüred) követte a Duna folyását. A Benta patak mindkét partján számos szobortöredéket és feliratos kőtáblát tártak fel a helyszínen, ez arra utalt, hogy ezen a területen polgárváros lehetett. További leletek: római kori, mészkőből faragott, ülő oroszlánszobor; 52 darabból álló éremkincs, amit az érdi téglagyár agyaggödreiben találtak. A legszámottevőbb régészeti tárgy Marcus Ulpius Quadratus által állított oltárkő Liber Páternek, a bor és mámor itáliai istenségének tiszteletére, ami azt igazolhatja, hogy már abban az időben is volt Érden szőlőtermesztés és borkultúra. Az oltárkő a Magyar Földrajzi Múzeum állandó kiállításán látható.
A Velencén talált római oltárkő e nemben a legszebb és legépebb. Méretei: 107x46x26 centiméter. 1878-ban Rómer Flóris szállíttatta be a Nemzeti Múzeumba, ma is ott van kiállítva. Felirata, a szakértők által kiegészítve (zárójelben jelölve): „LIBERO PATRI ET LIBER(A)E IVL(IA) INGENVA (EX) VOTO POSVIT L(IBENS) M(ERITO)” Fordítása magyarul: „LIBER PATER ISTENNEK ÉS FELESÉGÉNEK LIBERE ISTENNŐNEK IVLIA INGENVA SZÍVESEN ÁLLÍTTATTA FOGADALOM BEVÁLTÁSA ALKALMÁBÓL AZ ISTENNEK, AKI MEGÉRDEMELTE.” Hasonló leletek a közelben Adonyban, Dunapentelén, Etyeken, Pátkán és Rácalmáson kerültek elő. – Itt és most a római írásról néhány dolgot meg kell jegyezni. A rómaiak csak manusculákat, nagy betűket írtak. A J, U és K betűket nem ismerték, helyette I, V és C betűket használtak, s a szövegben elfoglalt helyzete alapján lehetett eldönteni, hogy melyik jelentése az igazi. A IVLIA szóban az I J-ét jelöl, az INGENVÁ-ban azonban I-t. A. VOTO szóban a V V-ét, a POSVIT szóban már U-t jelöl. A C betű alkalmazása a legérdekesebb: magas hangú magánhangzó után C-nek kell ejteni, de mély hangú magánhangzó után K-nak, például: CICERO C-vel hangzik, de CATO K-val.
Varga Gábor tudományosan feldogozott, számos térképpel illusztrált, igen alapos tanulmánya 2016-ban az Akadémiai Kiadó Archeológiai Értesítőjében, a 123-141. oldalon „Római út Érd határában” címmel jelent meg. Az Érdről Százhalombatta felé vezető egyenes földutat első alkalommal 1244-ben „VIAM PVBLICAM” néven egy oklevél említi. 1282-1285 között összeállított művében Kézai Simon, majd Kézai nyomán a Képes Krónika, Thuróczy János, Bonfini és Oláh Miklós „STRATVM”-ként hivatkozott az útra. Csak az biztos, hogy 1526-ban II. Lajos magyar király Budáról Mohács felé tartva Érden szállt meg, az útról nem történik említés. A török korból való adatok elenyészőek. Nem tett róla említést sem Evlia Cselebi (1611-1682) oszmán-török világutazó, sem Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) olasz földrajztudós, hadmérnök. 1730-1750 között Mikovinyi Sámuel Fejér megyét ábrázoló térképén Érd térségében két utat jelölt. Bél Mátyás 1746-1749 között állította össze a Notitia Fejér megyéről szóló kéziratát, de a Római útról nem emlékezett meg. Balla Antal 1773-ban készített, Érdet és környékét feltüntető térképén a felirat szerint „VIA POSTALIS AD HANSABEK ET BVDVM DVCENS” olvasható. Magyar fordítása: „A POSTAI ÚT HAMZSABÉGRE ÉS BUDÁRA VEZET.” Hamzsabég Érd török kori neve.
1814-ben Csapó Benjámin a Nemes Fejér vármegyei rendes és a nemes Magyar Királyságra esküdt földmérő felmérte a Római és a vele párhuzamos Postai utat. A 2. katonai felmérés térképe 1858-ból a maival megegyező nyomvonalon mutatja a Római utat. A Római út több szakasza a Duna árterületére esett, ezért a dunai árvizek után az utat mindig javítani kellett. 1837-re megépült a mai 6-os számú főút, a Római út nem volt többé az országos úthálózat része, karbantartásával felhagytak.
A Római út maradványa kb. 3 méter széles, több száz méter hosszú útszakasz, melynek köveiről olyan feltételezések is vannak, hogy nem a római korból származnak. Sprinz Emma régész sokat tett azért, hogy Érd római kori emlékeit a nagyközönség is megismerje.
A Római út mentén földbe vájt pincék sorakoznak, kőből rakott egyszerű homlokzattal és kő boltozattal. Gazdagabb kiképzésű présházak is előfordulnak. Egyik pince előtt a 19. századból származó, ma is működő fa szőlőprés látható.
Szent Donát szobra az érdi Pincesoron bájos falazott fülkében áll, amit 2008-ban helyreállítottak. Arezzoi Szent Donát püspök (? – 362. augusztus 7) a borvidékek, szőlőskertek és szőlősgazdák védőszentje. Quadratianus római császári tribunus csodás tettei miatt börtönbe vetette és lefejeztette. Rómában temették el. Attributuma a törött kehely. A legenda szerint Arezzo püspökeként éppen misézett, amikor pogányok törtek a templomba és kezéből kiverték a borral telt üvegkelyhet, ami a kőpadlóra zuhant és összetört. Ám Szent Donát kérésére csodálatosan összeforrt. – 1652-ben ereklyéit Rómából Németországba, a Rajnavidéken Münstereifel városába vitték. Út közben a kísérő papot villámcsapás érte, de az nem halt meg. Ezt a csodát is a Szent Donátnak tulajdonították. Tisztelete azóta terjedt el. Szent Donáthoz különösen villámcsapás és jégeső ellen fohászkodtak.
A pincéket alkotó falazó téglák között érdi égetési jegyűek is megtalálhatók. Az év során két alkalommal ünnepelnek az érdiek: június 11-én, szőlővirágzás napja idején és szeptember-októberben, a szüreti mulatságon.
A Duna a Római Birodalom keleti és északi határa, ún. limese volt. Érden Liber Páternek, a bor és mámor itáliai istenségének ajánlott oltárkövet találtak. Érdről a Százhalombattára vezető Római út egy szakaszának ókori burkolata fennmaradt. E Római mélyút menti Pincesoron egy fülkében Szent Donát szobra áll. Ezek az Érd Ófalu építészeti emlékei hetedik részének alkotói.
Képek:
- Római út a magasból, két oldalt a pincék sora, középen a római kőburkolat
- Római út, előtérben a római kőburkolat szakasza
- Római út, emberekkel, háttérben az Érd Ófalui templom tornya
- Érd Ófalu Pincesor, helyreállított pince
- Kőboltozatú pince belső
- Gazdagabb kiképzésű présház
- Érdi Pincesor, Hudák Pince feliratos tábla
- Érdi égetési jegyű téglák
- Római út, Szent Donát szobor fülkéje, helyreállítva: 2008
- Szent Donát szobor részlete
- 19. századi működő szőlőprés a Pincesoron
- Érdi Pincetulajdonosok Érd Ófalui Közhasznú Egyesület vignettája
- Szőlővirágzás ünnepi mulatság az Érd Ófalui Pincesoron, június 11-én
- Érdi szüreti mulatság, népviseletbe öltözött lányok féderes hintón
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
