Ezért fontosabb Svédországban a mélyépítés, mint máshol Európában

A lengyel és a svéd mélyépítés fej-fej mellett vezet az Euroconstruct-ban 

Mårten Pappila, az Euroconstruct svéd kutatója szerint, a mélyépítés ritkán kap annyi figyelmet Svédországban mint a többi építési piac pedig rendkívül fontos a gazdaság számára. Tavaly a teljes építési piac 38 százalékát tette ki, hasonlóan Lengyelországhoz, szemben az Euroconstruct (19 európai ország) 22 százalékos átlagával. Svédország hosszúkás alakja miatt (északról délre 1600km, nyugatról keletre 500km hosszú) az utak és vasutak iránti kereslet jóval nagyobb, mint más európai országokban. A GDP és az export jelentős részét adó svéd bányászatnak, acél- és erdőiparnak is óriási igénye van a megbízható szállításra. Illetve a zöld ipari forradalom is ösztönzi az utakra, a vasutakra, a tengeri infrastruktúrára és az energiára irányuló beruházásokat. 

Viszont a svéd utak és vasutak többsége régen épült és nem voltak jól karbantartva, így a több évtizedes alacsony beruházás és folyamatosan növekvő fenntartási adósság után a jelenlegi kereslet jóval meghaladja a tényleges beruházási szintet.

2025-től várható a svéd mélyépítés bővülése

Idén a svéd kormány úgy döntött, hogy reálértéken csökkenti az új utakra és vasutakra fordított kiadásait. A hosszú távú közlekedési infrastruktúra terv eltérést mutat a tervezett és a 2023-2024-es tényleges beruházási szint között, ezért 2025-től várhatóan növelni fogják a beruházásokat. A tervet minden negyedik évben felülvizsgálják (a következő revízió 2026-ban lesz). Ennek prioritásai:

• éghajlati célok elérése villamosítással és bioüzemanyagok arányának növelésével;
• utak és vasutak fokozott karbantartása;
• a gazdaságilag hatékonyabb meglévő infrastruktúra karbantartás, új utak és vasutak építése helyett;
• Svédország NATO-csatlakozása jelentős beruházásokat igényel, főleg a vasúthálózatban.

Jövőre tehát – az idei évre prognosztizált enyhe csökkenés után – beindulhat a mélyépítés növekedése mivel nagyprojektek kellenek az éghajlati célok eléréséhez (az energiarendszert az új energiamixhez és a zöld iparágak miatt növekvő energiaigényhez kell igazítani). A szélenergia, de a villamosenergia-hálózati projektek is várhatóan bővülni fognak. A NextGenerationEU és az európai zöld megállapodás is a mélyépítési beruházásokat ösztönzi. Az is jó hír, hogy Svédországban a maastrichti elvárásokhoz képesti hiány a GDP kb. 31 százaléka, mely az EU-ban a legalacsonyabbak közé tartozik. Az államadósság nem korlátozza a megnövekedett állami beruházásokat, ezért a kormány rövid távon növelheti az adósságot, kedvezve a mélyépítési beruházásoknak.

Az érem másik oldala, hogy a nagyobb költségek, a kapacitások korlátai, a hosszú jóváhagyási folyamatok, a pénzszűkében lévő önkormányzatok és a politikai prioritások átállítása visszahúzta a projekteket. Például, az új nagysebességű vasút terveit törölte az új kormány amikor 2022 végén hivatalba lépett. De az is probléma, hogy Svédországban más országokhoz képest hosszabbak az új tengeri szélerőművek jóváhagyási folyamatai. A jelenlegi fiskális politikát az infláció megfékezéséért folytatott küzdelem bénítja meg, mely szintén negatívan hat az infrastrukturális beruházásokra. 

Összességében viszont tekintve az alacsony államadósságot és annak nagy valószínűségét, hogy a fiskális politika jövőre expanzívabb lesz, most, hogy az infláció visszaesett, 2025-től nagy valószínűséggel nőnek majd az infrastrukturális beruházások.

Eredeti cikk: Mårten Pappila, Prognoscentret AB
Magyar verzió: Buildecon