A Nemzetközi Aktívház Szövetség 2010-ben Dániában alakult meg azzal az elképzeléssel, hogy holisztikusan tekintsünk az épületekre, ezen belül is nagyobb hangsúlyt kapjon az energiatudatosság mellett a beltéri komfort és a harmónia a környezettel – mondta el megnyitójában Gunther Zsolt DLA, a 3h építésziroda vezető tervezője, aki hazánkat a szövetségben alelnöki pozícióban képviseli.
A klímaváltozás jelenleg a legkomolyabb következményekkel járó globális jelenség – hangsúlyozta köszöntő beszédében Tom Norring, a Dán Királyság magyarországi nagykövete. Ennek ellenére sok ország még nem vonta le ennek konzekvenciáit, nem hozta meg a kellő intézkedéseket. A gazdasági válság, a versenykényszer elfedi ennek a problémának a jelentőségét, amelynek megoldásában az épületek kulcsszerepet játszhatnának. Dánia élen jár az energiahatékonyságban, sok nagy cég tevékenykedik ezen a területen, Koppenhága pedig a terveik szerint a világ első CO2 mentes városa lesz.
Az Európai Bizottság álláspontját a fenntartható építészetről Laurent Deleersnyde, az Energiaügyi Főigazgatóság szakértője ismertette. Amint elmondta, most a 2010/31/EU direktíva megfelelő végrehajtásának, alkalmazásának az ideje jött el. 2017-ig a direktíva felülvizsgálata is meg fog történni, a belső téri klíma nemzeti szinten történő szabályozásának a kérdését is felvetve.
A Nemzeti Környezetügyi Intézet a tudás alapú kormányzás támogatásaként a szakpolitikai döntésekhez a szakmai háttérmunkát végzi el – fejtette ki dr. Biczó Imre László főigazgató. Minden mindennel összefügg, így egy olcsó hőszigetelés szociális problémák megoldására is jó lehet, vagy az egyre inkább növekvő nyári légkondicionáló használat az egész ország villamosenergia ellátásának biztonságát is veszélyeztetheti.
A komfort, a kényelem fogalmához a mai világban több olyan dolog is kötődik, amelynek nem feltétlenül kellene, így a luxus, a fogyasztás és a növekedés. Ezzel szemben dr. Barcza Dániel egyetemi docens, a MOME Design Intézet igazgatója, az EcoLab vezetője Bután példáját hozta fel. A Himalája lábánál fekvő kis ország néhány évtizede elhatározta, hogy a növekedést minőségi szempontból fogják értelmezni. Bár a GDP terén Bangladesh szintjén állnak, az össznemzeti boldogság indexét tekintve világelsők.
Az egészség, amelyre az épületeink nagy hatással vannak, a legfontosabb erőforrásunk – hangsúlyozta Lone Feifer, a Velux „Fenntartható kényelem” programjának vezetője. Az időnk kilencven százalékát épületekben töltjük, ezeknek viszont körülbelül egyharmada negatív befolyással van az egészségünkre. Egy Villum Kann Rasmussentől, a Velux alapítójától származó mondás szerint egy tapasztalat sokkal többet mond, mint ezer szakértői koncepció. Ezt az alapelvet szem előtt tartva a cég mintaházakon vizsgálja az aktívház koncepciót, a műszaki mellett pszicho-szociális monitorozással.
Akkor érezzük komfortosnak a környezetünket, ha minden érzékszervünk kielégítőnek találja azt. Ugyanakkor mérnöki szinten ennél egzaktabban is meg kell fogalmazni a komfort követelményeket, számszerűsítve is azokat – mondta Slawomir Szpunar , a Saint-Gobain nemzetközi marketingigazgatója, a „Multi-Comfort” program vezetője. A program keretében épített, illetve felújított családi és társasházak, valamint egyéb épületek közül nyolc már elkészült, további tizenkettő pedig kivitelezés vagy előkészítés alatt áll.
Vajon mi lesz a fenntarthatóság jövője? Mi lesz az emberek fejében 30 év múlva ezzel kapcsolatban? – tette fel a kérdést az első blokkot lezáró panelbeszélgetésben Tornóczky Mónika építész, a HuGBC titkára, a nap háziasszonya. Ahogy az előadók válaszaiból kiderült, ez az egyedüli út előttünk. A mérési, modellezési és tervezési módszerek is minden bizonnyal fejlődni fognak. Mérnökökként elsősorban a technológiára koncentrálunk, de ugyanilyen fontos a gondolkodásmód és a fogyasztási minták megváltoztatása, valamint az oktatás.
2050-re tíz milliárd lakója lesz a bolygónknak, ennek hetven százaléka városlakó. A fenntarthatóság szempontjából meg kell vizsgálni a sűrűség, a szociális struktúrák, a közlekedés és a kényelem kérdéseit is – fejtette ki Gunther Zsolt, aki előadásában saját társasházi lakásuk átépítését és a Medve utcai új irodaházat is bemutatta.
A Solar Decathlon 2002-ben indult el az USÁ-ból, a 2012-es versenyre a műegyetemi hallgatók által készített Odoo kísérleti háznak látogatható bemutató pavilonként is funkcionálni kellett, ezenkívül a többszöri össze- és szétszerelés próbáját is ki kellett állnia – mondta el Bakos Bálint projektvezető. A magyar ház nagyon jól szerepelt a nemzetközi mezőnyben, a tíz értékelési kategóriából háromban dobogós helyen végzett.
Irodaépületeknél a hőszigetelés növelése esetén a primerenergia fogyasztás nőni fog, ugyanis megnő a hűtési energiaszükséglet. Ezen a területen tehát nem lehet egyszerűen az U értékekkel operálni – hívta fel a figyelmet dr. Reith András építész, a Mérték Stúdió vezető tervezője. Másrészt a technológia önmagában nem oldhat meg mindent, csupán a klímatudatos építészet kiegészítője lehet.
Dr. Ferencz Marcel Habil, DLA, a Napur architect vezető tervezője, a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének oktatója a debreceni Fenntartható Épületenergetika Információs Központot mutatta be. Az intézmény azzal a céllal jött létre, hogy az építtetőket információval lássa el a fenntartható építésről, lehetőséget nyújt például a tipikus hazai tájolások vizsgálatára és a különböző fűtési megoldások kipróbálására is.
Össze lehet-e egyeztetni a kényelmi és az esztétikai szempontokat? – ezzel a kérdéssel kezdte előadását dr. ifj. Kistelegdi István építész, docens, a Pécsi Tudományegyetem Energia Design tanszékének vezetője. A kérdésre a választ is megadta a komlói Rati épületének ismertetésével, ahol közel-keleti és észak-afrikai minták alapján, a bionika elveit is felhasználó széltornyok épültek.
Az aktívház alapelve a komfortot összekapcsolja az energia- és környezettudatossággal. A kényelmi szempontok között vizsgálják a természetes világítást, a benapozást, a hőkomfortot, a belső terek levegőminőségét. Ezeket a tényezőket – ugyanúgy, mint az energiaszükségletet, a megújuló energiák arányát, a primerenergia felhasználást, valamint a környezeti terhelést, az ivóvízfogyasztást és az építés környezeti hatásait – számszerűsítik és az úgynevezett aktívház radarban ábrázolják – mondta el Kurt Emil Eriksen, a Nemzetközi Aktívház Szövetség titkára.
Az építészeti tervezés eszközeivel is hatalmas energiamegtakarítást lehet elérni – emelte ki Andreas Brage Michelsen építész, a dán Christensen & Co. iroda munkatársa. Az építésziroda pályázaton nyerte el a koppenhágai Green Light House tervezését, majd sok nagyléptékű projekt mellett az ő nevükhöz fűződik Dánia első széndioxid-semleges óvodája is.Ennek alaprajza a középkori településeket idézi, középen a közös terekkel, a széleken a csoportszobákkal.
A zürichi ETH sportközpontját a meglévő helyén, de tízszeres méretben kellett megvalósítani úgy, hogy az energiafelhasználás ne nőjön. Much Untertrifaller építész, az osztrák Dietrich & Untertrifaller Architekten vezető tervezője a létesítmény három szintjét a föld alá helyezte, így simítva bele a nagy tömegű épületet a környező tájba.
Az energia- és környezettudatosság nem mentség a rossz épületre – hangzott el a konferenciát lezáró pódiumbeszélgetésen. Az aktívházak pluszköltségeinek nagysága attól is függ, hogy mihez viszonyítjuk ezt az értéket, ha egyedileg megtervezett, igényes épületek szolgálnak viszonyítási alapként, akkor nem olyan nagy a különbség. Másrészt az új technológiák ára a piaci részesedésük növekedésével párhuzamosan minden bizonnyal csökkenni fog. A záróbeszélgetésen elhangzott gondolatokhoz Slawomir Szpunar azt is hozzátette, hogy nagy hatással volt rá az az előrehaladás, amit Magyarország ezen a téren elért és az az érdeklődés, ami a konferenciát övezte.