Fénycsapdák a föld alatt 2. (elkészült)

A múlt nyáron kezdtem el egy vermet ásni. Kézzel. Nagyjából 45 tonna föld kiásása, kihordása tartott 8 hónapig. A lejárat, illetve a tartópillérek nagyméretű bontott tégla. A verem feletti földréteg külső fala bontott kő. A kötőanyag ckt. ( cement + a kitermelt föld megrostálva). Gyakorlatilag minden felhasznált építőanyag újrahasznosított (95 %).
A kút mellett található, nem véletlenül – a levéltárból kinyomoztam egyrészt a kutat, mert le volt fedve, másrészt: 1892-ben ott vitték hátra – a szennyvíz gerincvezetéket (még szó lesz róla a későbbiekben).

A cél kettős, illetve hármas:
1. Terménytárolás (krumpli, zöldség stb.)
2. A veremből az ásott kút vizének bevezetése (vízhozam 300 liter/perc!) a lakóépületbe – egy ¾ colos, illetve egy negyed colos csőben.
3. A vermen keresztül a kút friss levegőjének bevezetése a lakóépületbe, egy 100 mm, illetve egy 12 mm-es csövön keresztül (a veremben párátlanítva). Mivel a verem 15 méterre van a lakóépülettől, a téli -15 °C-os levegő (mire beér) felmelegszik +12 °C-ra.

A víz bevezetése a lakóépületbe - kettős funkció
Egyrészt használati víz (ne a drága ivóvizet használjuk másodlagos funkcióra):
-mosógép + vécé (¾-ed colos), illetve nyáron a radiátorokba bevezetve,
-a lakóépület levegőjének hűtése (¼-ed colos).

A levegő bevezetése a lakóépületbe - hármas funkció
A: nyáron a lakóépület hűtése (mivel fagyhatár alatt van a verem) a levegő hőmérséklete ÁLLANDÓ télen-nyáron,
B: télen előfűtés* (a lakóépület szellőztetésével) a 100 mm-es csövön keresztül,
C: a 12 mm-es csövön a 4-16-4 mm-es hőszigetelt ablakok közé (egy12 voltos kompresszorral) keringetem a télen-nyáron +11 °C-os levegőt. Télen fűtöm az üvegek közti légrést, nyáron hűtöm.**

A fénycsapdák
Egy 45°-os tükörrendszer az udvar legnaposabb pontján elhelyezett domború tükörre néz (állítható). A tükörrendszer gyakorlatilag egyszerű, mint a faék. Egy 100-as PVC cső a levezető (a belső falára ragasztva egy hajlítható tükörpalást (Veluxtól), két végén egy-egy db 90°-os idom, amelyet 45°-ban szétvágtam, majd belevágattam egy ovális tükröt, s összeragasztottam. 95 cm magas, így alul szemmagasságba került.
Nappal nem kell villanyt kapcsolni a veremben.
Továbbá van még egy periszkóp is, de ez nem e téma tárgya.
Most lett fontos a szennyvízgerinc (már 60 éve nem használták, tiszta). 40 cm átmérőjű betongerinc, sértetlen, 2,4 cm mélyen. Ezen keresztül viszem be a vizet + a levegőt télen a házba (nem kell felásnom a teljes udvart).

Összefoglalva
A mai energiaérzékeny világban igenis egy építésznek nem joga, de kötelessége felhasználni minden eszközt az energiafogyasztás csökkentése érdekében. Itt a belvárosban a lehetőségek korlátozottak...
Felhasználva a TERMÉSZET adottságait, s nem ki…

* A téli hőveszteség két meghatározó részből áll. Lehülő felület (külső falak, nyílászárók) felületi vesztesége, illetve a szellőztetés. Mamáink idejében kb. 75 % “távozott” a falakon, ablakokon (rossz nyílászárók, falak), 25 % a szellőztetéssel (gyakorlatilag sosem szellőztettek).
A mai “bebugyolált” házakban ez az arány megfordult (szerintem). A téli hőveszteség 25 %-a távozik a nyílászárókon, falakon (olyan jól hőszigetelnek), 75 % a szellőztetéssel! Ezért fontos, hogy télen ne a -15 °C-os levegővel szellőztessünk. A kazánnak ne a – szellőztetés során - lehült parkettát, falakat, bútorokat kelljen felmelegítenie.
** Egy teljes évre szükségem van a két üvegtábla (4–4) közötti levegő (16) hűtés/fűtés létjogosultságának igazolására. Jelen stádiumban a saját lakóépületemen kísérleti jelleggel működik (fog működni).

Előzmény
A nappaliban egymás melletti – ugyanakkora névleges méretű, ugyanolyan tájolású – ablakot csináltattam. Mindkettőben a két üvegtábla közötti levegő hőmérsékletének mérésére – előre, a gyártás előtt – berakattam egy hitelesített hőmérőt (+40 °C, -30 °C közötti tartományban). Továbbá felszereltem az ablak külső oldlára, illetve a belső oldalára is egy-egy ugyanilyen hőmérőt. Az egyik ablak belső üvegtábláját (összeragasztás előtt) kifúrattam a bal alsó, illetve a jobb felső sarkától 4-4 cm-re, 10,5 mm-es üvegfúróval. Ezekbe a lyukakba rozsdamentes acélból készíttettem (légmentes ragasztással) egy-egy darab menetes, peremes csövet, és beragasztottam. A felső zárható, az alsó nyakcsatlakozással a levegőcső számára. Az alsóba kerül bekötésre a verem (illetve a kút) levegője, a veremben páramentesítve (saját készítésű páramentesítő). A keringetést egy 12 voltos kompresszor – két dugattyúval (mert kér részből áll az ablak: egy alsó fix tábla, illetve egy felső bukó-myíló tábla) – nem saját készítés, egy kamion dallamkürtjének kompresszora.
A kompresszor kisfogyasztású, a 12 voltot 4 db lítiumos akkumulátor biztosítja, sorbakötve. Az akkumulátorok töltését egy darab napelem végzi, számítógépes vezérléssel – Battery Managenemt System, illetve felügyelettel. Így effektív nem fogyaszt hálózati energiát.
Szóval most jön a próbaév. Havonta dokumentálni fogom a hőmérsékletet – külső, belső (ez a kettő gyakorlatilag ugyanaz a két ablaknál), illetve a két üvegtábla közötti (mért) hőmérsékletet. Az energiamegtakarítás (ha lesz) – mert valószínű egy ablak viszonylatában nem lesz számottevő, illetve mérhető, de viszonylag egyszerű számítással kimutatható – egy komplett ház ablakfelületének, illetve lehülő (külső fal) felületének arányában az ablaktáblákra jutó hőmérséklet-különbség lesz a mértékadó.
Vagyis: a mért (de nem átszellőztetett) ablak belső felületén dokumentált hőmérséklet, illetve az átszellőztetett ablak belső felületén mért hőmérséklet különbsége a mértékadó.
Gyakorlatilag energiafelhasználás nélkül (de adott esetben a 12 voltra letranszformált 220 volt sem lényeges fogyasztás) a talaj hőjét felhasználva télen fűtöm, nyáron hűtöm a házat.
Ha az elméletem a gyakorlatban is működik (kb. jövő nyárra datálható), vagyis jelentős – de legalábbis mérhető és számottevő – lesz az energiamegtakarítás, akkor akár új épület építésénél – az alapozáskor egy 12 mm-es cső lefektetésével az alap alsó síkjánál – s minden nyílászárónál parapetnél falhoronyban felvezetve – viszonylag (az épület értékéhez, s az energiaárakhoz viszonyítva) kis ráfordítással (40-60 ezer Ft bekerülési költség) jelentős lehet a megtakarítás…..