hír épületek Bdapest Gellérthegyi sikló Kaszab Ákos Walton Imre

Föld alatt és föld felett kapaszkodik majd a Gellért-hegyi sikló


sebesp | 2020.07.24

Célegyenesbe fordult a Gellért-hegyi sikló építésének előkészítése, amely a következő hetekben, hónapokban be is fejeződhet.

A beruházás új, környezetbarát megoldást kínál Budapest egyik ikonikus helyszínének megközelítésére. A Tabán és a Citadella között megépülő felvonó lehetővé teszi a Gellért-hegy közútjait megterhelő turistabusz-forgalom akár teljes kiváltását is, ezáltal tisztább és élhetőbb környezetet teremt az érintett városrészben élők számára – írták a közleményben, amelyben úgy fogalmaztak: "a sikló fenntartható módon kapcsolja be a Gellért-hegyet a város vérkeringésébe, új turisztikai attrakcióként pedig hozzájárul a modern Budapest képének a formálásához, tovább erősítve a főváros idegenforgalmi vonzerejét".

A Gellért-hegy közösségi közlekedési kapcsolatának megteremtéséről és közterületeinek megújításáról szóló július 10-i kormányhatározat megjelenésével a főpolgármester és az I. kerületi polgármester mellett a kormány is támogatását nyilvánította ki, azaz "a széleskörű konszenzus hiánya, mint lehetséges akadály is elhárult a Gellért-hegyi sikló megépítése elől".

Ezzel egy több mint egy évszázada a közbeszéd részét képező, több mint másfél évtizede a tervezőasztalon lévő, hiánypótló beruházás előkészületi munkálatai gyorsulhatnak fel és fejeződhetnek be a következő hetekben, hónapokban.

A Gellért-hegyi felvonó bejárata a Tabán területén, a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból fog nyílni. A sikló az Orom utcáig, mintegy 100 méteres szakaszon a föld alatt fog közlekedni, majd innen már egy - a domborzati viszonyok függvényében változó magasságú hídszerkezeten - a felszín felett megy tovább egészen a Citadella sétányhoz csatlakozó, felső állomásig.

Jelenleg a beruházás építési engedélyének meghosszabbítását célzó eljárás folyik, és ezzel párhuzamosan aktualizálhatják a fejlesztés megvalósítására létrehozott projektcég és a fővárosi önkormányzat között 2009-ben megkötött szerződést. E szükséges jogi folyamatok lezárulása után adhatja a főváros birtokba a területet a kivitelezés céljára, amely a még hátralévő régészeti feltárások befejezésével indul el – olvasható a közleményben.

A fővárosi székhelyű Sikló-Beruházó Kft. 2008-ban kezdte meg a működését projektcégként, alapításának célja a Gellért-hegyi sikló tervezése és megépítése. A magyar befektetői érdekeltségbe tartozó társaság 75%-os tulajdonrésszel rendelkezik a Gellérthegyi Sikló Kft.-ben, amelyben további 25% felett a Budapesti Közlekedési Központ rendelkezik, és amely projekttársaság közvetlenül felel majd a beruházás megvalósításáért. – tudatta az MTI.

Korábbi hírek szerint közel 70 fa kivágására van szükség a megvalósításhoz, cserébe a területen, illetve a Tabánban több száz fát kell ültetni. Az utóbbi években naponta 200-300 turistabusz gurult fel a Gellért-hegyre; ha megépül a sikló, ez a célforgalom megszűnik. 

A gellérthegyi sikló ötlete a 19. századból ered, de mai napig nem valósult meg. Kaszab Ákos építész dolgozott ki koncepciót a Tabán és környezetének átfogó megújítására, a Rác Fürdő felújításával társítva a szomszédságából induló sikló tervét. Az elképzelés nem valósult meg, a fürdő rekonstrukciója véget nem érő jogi huzavonába torkollt. Walton Imre építész a 2000-es évek közepén kezdett foglalkozni a projekttel.

Egy 2007-ben készített vizsgálat szerint a tervezett sikló föld alatti szakasza és az alsó állomás mellett megvalósítandó mélygarázs igen eltérő tagoltságú és konzisztenciájú eocén márgában kell megépítani, mely a puha agyagtól egészen a kemény cementált mészkőig változó tulajdonságú lehet, kihívásokat támasztva a megvalósítás elé.

Forrás: MTI

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások