sebesp | 2015.11.11
A tervek szerint 2017-ben fejezik be a Rózsadombon álló híres kegyhely (és tágabb környezetének) rekonstrukcióját, amiről egyelőre néhány látványterv alapján alkothatunk képet.

Gül Baba, a Rózsák atyja síremléke az iszlám vallásúak legészakibb zarándokhelye a világon. Gül Baba bektasi dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. Alakját számos legenda övezi. Az egyik szerint Buda elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, a szóbeszéd szerint a koporsóvívők közé is beállt.

A Gül Baba sírja fölé emelt türbét Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa építette 1543 és 1548 között. A hely azóta is az iszlám vallásúak zarándokhelye, napjainkban a török turisták kedvelt úticélja.

A síremléket az újkori Wagner-villa maradványai között kialakított fedett oszlopcsarnok övezi. 1914-ben nyilvánították műemlékké. Az építmény alaprajza szabályos nyolcszög. Külső homlokzati fala szépen faragott homokkő kváderekből épül föl, félgömbkupola fedi, rajta Törökország szimbólumával, a félholddal. A kert a benne nyíló rengeteg rózsával és díszkútjaival késő tavasztól őszig a legszebb. A Duna közelében álló műemlékből lenyűgöző kilátás nyílik a pesti oldalra, a Parlamentre és a Duna hídjaira.

Magyarország a rekonstrukció 2,5 milliárdos költségének felét állja, a másik felét Törökország finanszírozza a két ország által idén januárban kötött megállapodás szerint. A felújítási munkálatok, amellyel a II. kerületi Önkormányzat a Mányi István Építészeti Stúdiót bízta meg, a türbe tágabb környezetének, az oda vezető utcák, lépcsők, parkolóhelyek és a nagy kiterjedésű teraszos kertrész megújulását is tartalmazzák majd a tervek szerint. Utóbbiakról a Mányi Stúdió egyelőre csupán néhány látványtervet tár a nyilvánosság elé.

Forrás: Design.hu

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások