Húsvétkor megnyitják a veszprémi várnegyed eddig nem látogatható kertjeit az érdeklődők előtt

Idén húsvétkor három nap erejéig vezetett sétákon az Érseki Palota kertjét is bejárhatjuk majd, a várnegyed megújuló zöld tereiben ráadásul számos olyan növényt is láthatunk, amely a Bibliában és a keresztény hagyományban fontos jelképként jelenik meg. 

A Nagyszeminárium északi kertjében árnyas pihenőhely és kilátópont, míg a keleti kertben Varga Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész Trónon Ülő Istenanya szobra, valamint az egykori vadgesztenyesor időtlenséget sugalló, megmentett példányai hívnak elcsendesedésre – többek között ezt a két kertet is felfedezhetik a látogatók idén húsvéttól a veszprémi várnegyedben. A Nagyszeminárium kertjei, valamint a Biró-Giczey Ház barokk udvara folyamatosan nyitva tart majd, míg az Érseki Palota kertjét – amelyet csak különleges alkalmakon nyitnak meg – nagyszombaton, húsvétvasárnap és húsvéthétfőn vezetett vársétákon csodálhatják meg az érdeklődők.

A várhegyen a Veszprémi Főegyházmegye beruházásnak részeként az épületek mellett közel 10 ezer négyzetméternyi zöldterület is megújul, így például a keleti várfal mentén található kertek, amelyek közül több eddig nem volt látogatható. „A különböző szintmagasságokon elhelyezkedő kertek között korábban nem volt kapcsolat, ezt egy várfalsétány kialakításával teremtettük meg észak-déli irányban. Ezen sétálva a látogatók a kertek mellett megcsodálhatják a panorámát és a várnegyed épületeit is” – mondja Massány Edina, a megbízott tájépítész iroda vezető tervezője.

A veszprémi vár egy sziklahátra épült, körben meredek sziklafalakkal, ennek ellenére meg tudtak telepedni a növények. Arról azonban kevés információval rendelkeztek a szakemberek, hogyan néztek ki a várnegyed kertjei a 18. vagy a 19. században – archív felvételek, ortofotók segítségével rajzolódott ki egy kép a múlt kertjeiről, amelyeknek az értékeit megőrizték és beépítették a tájépítészeti koncepcióba.

A szakemberek felmérték a meglévő fák és cserjék állapotát, így derült ki, hogy a nagyméretű és koros fák egy része korhadt volt, hiszen a sziklafelszín miatt gyökérzetük nem tud mélyre nyúlni. Az idős vadgesztenyefákra és tiszafákra – amelyek már a várnegyedről készített 20. század eleji fényképeken is feltűntek – különösen odafigyeltek a szakemberek. „Amennyire csak lehetett, megőriztük a várnegyed kertjeinek és udvarainak meglévő, értékesnek tekinthető faállományát, emellett 27 előnevelt fát telepítettünk. Ez elősegíti a faállomány korosztályi kiegyenlítését és egy hosszú távon fenntartható zöldstruktúra kialakítását” – magyarázza a vezető tervező.  

Különleges vörös tölgy a Szent György Kápolna előtt

„Meghatározó szerep jut a karakteres, nyírt örökzöldeknek, amelyek a várnegyed és a kertek időtlenségét erősítik. A klímaváltozás ugyanakkor indokolttá tette más, korábban itt nem jellemző fajok ültetését, az erős napsütésnek kitett területekre például olajfák kerültek, amelyeket télen természetesen fokozottan óvunk majd” – emeli ki a szakember, hozzátéve: az Érseki Palota kocsifeljárójához gömbtiszafák kerültek, amelyekhez hasonlókat a nyugati és a keleti kertek több pontján is felfedezhetnek majd a látogatók.

A Szent György Kápolna előtt egy különleges vörös tölgy áll, amely az épülethez kötődő legendára is utal. Szent István király fia, Szent Imre herceg a hagyomány szerint ebben a kápolnában tett szüzességi fogadalmat, a fa levelei pedig évről évre november elején, Szent Imre ünnepére válnak vörössé. A főhomlokzat kialakításában így aztán Erdey Dezső Szent Imre-szobra mellett a vörös tölgy is fontos szerepet kapott – a portikusz, vagyis a fedett előcsarnok teteje éppen azért áttört, hogy teret adjon a fa lombjának további fejlődéséhez.

Bibliai növények is helyet kaptak a kertekben

Nem ez az egyetlen egyházi szimbólum, amely a növényválasztásban visszaköszön – a várnegyed kertjeiben, a bejáratoknál és a szobrok körül fontos szerephez jut a fehér liliom, amely a tisztaság, a szüzesség, a béke, az igazság és az ige jelképe, Szűz Mária virága, de az angyali üdvözlet miatt Gábriel arkangyalhoz is köthető, ahogy Szent Imre, Szent Anna és Árpád-házi Szent Margit ikonográfiájában is fontos motívum.

A lila virágú örökzöld, a kis meténg az örök élet szimbóluma, amely a Szent György-kultuszhoz és a gonosz távoltartásához kapcsolódik. A főként a Nagypréposti Ház körül megjelenő, illatos bazsarózsa Szűz Mária szimbóluma, és tövistelen rózsafajtaként a bűntelenségre, az ártatlanságra is utal, míg a harangláb szintén Mária-jelkép, amely galambra emlékeztető virágaival a Szentlélek szimbóluma is.

Forrás: sajtóközlemény