hír rendezvény

Lechner kiállítás és konferencia az Iparművészeti Múzeumban


Timon | 2014.12.03
Lechner Ödön halálának 100. évfordulója alkalmából az Iparművészeti Múzeum 2014. november 19-21. között nemzetközi tudományos konferenciát rendezett és a díszterem földszinti galériáján megnyitották a reprezentatív Lechner kiállítást.

A konferenciát Dr. Jékely Zsombor, a múzeum főigazgató-helyettese és Dr. Sisa József, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet igazgatója üdvözölte. Dr. Mádi László, MNB igazgató bemutatta a Magyar Pénzverő Zrt. által vert Lechner emlékérmeket. Az emlékérmek téglalap alakúak, 10000 Ft-os ezüst és 2000 Ft-os színesfém változatban, 5000 példányban készültek, Fritz Mihály tervezőművész tervezésében. Az ezüst emlékérem öt tiszteletpéldányát a konferencia főszervezői és a tervezőművész vehették át. „Lechner, az alkotó géniusz” című kiállítást és a rendezvényt Dr. Réthelyi Miklós, a magyar UNESCO Bizottság elnöke nyitotta meg. Hivatkozott június 10-ére, a Szecesszió Világnapjára, amikor Kőbányán, a Szent László templom előtti téren felavattuk Lechner egészalakos, álló bronzszobrát. A konferencia bevezető előadását Dr. Keserü Katalin, az ELTE Művészettörténeti Intézet professor emeritusa tartotta meg „Lechner Ödön életműve, Lechner kutatások” címen. A megnyitó ünnepség nagyszámú közönsége – akik között Lechner leszármazottak is voltak – megtekintette a kiállítást.

A Lechner kiállítás a nagy magyar építész öt fő művére koncentrál: kőbányai Szent László templom, kecskeméti Városháza, Iparművészeti Múzeum (mindkettő Pártos Gyulával), Földtani Intézet és Postatakarék-pénztár (Baumgarten Sándorral). A kiállítás bevezető része Lechner ifjú éveit és berlini tanulmányait mutatja be. Az „U” alakú elrendezés egyik sarokterme a Japán kávéházat dokumentálja, ahol Lechner, akit Papszinak becéztek, jellegzetes művészsapkájában fiatal tanítványainak kötetlen formában adta tovább tapasztalatait, mert mesteriskolát nem létesíthetett. A másik sarokteremben az öt kiemelt alkotás virtuális bejárása lehetséges. Két idézet Lechner ars poétikájából: „Az architektúrának önmagában az épületből és az építészből kell kinőnie.” „Mint távoli ideál, mindig egy magyar nemzeti stílus megalkotása lebegett előttem.” A bemutatón Lechner épületeinek díszítő, sok, változatos mintázatú, színes kerámia elemét állították ki, többek között egy 2,5 m magas, kerek pirogránit kéményt, díszes buzogányfejjel. Ezek az építészeti részletek mind a pécsi Zsolnay gyárban készültek. Ezen kívül érdemes kiemelni az Iparművészeti Múzeum I. emeleti, háromosztatú ablakának kerámiaelem kiosztási rajzát, Lechner saját kezű tervezésében és a múzeum öntött sárgaréz postaládáját. Lechner további művei közül a pozsonyi Kéktemplomot egy oldalhomlokzati terve, a kőbányai Szent László Gimnáziumot homlokzati tervei képviselik. Kecskeméti Víztorony terve és Rákóczi emlékműve – sajnos – nem valósult meg. A kiállítás vastag, 151 oldalas katalógusának alapos, mintegy 30 oldalas tanulmányát Dr. Sisa József írta. A katalógus a kiállítás végén lévő Múzeumshopban 4900.- Ft-ért megvásárolható. (Az angol nyelvű változat 1000.- Ft-tal többe kerül.) Az Iparművészeti Múzeum bővítését és rekonstrukciójának terveit a Vikár és Lukács Építészstudió készítette bruttó 18 milliárd Ft értékben.

A konferenciát 29 előadással öt szekcióban rendezték: (1) iparművészet – iparművészeti múzeumok, (2) építészet, építőművészet, mérnöképítészet, (3) ipar, iparművészet Magyarországon, (4) orientalizmus és ornamentika, (5) Lechner Ödön, a modern magyar építészet „apafigurája”. Lechner követői, kritikusai, recepciója a 20. század első felében. Az első szekcióban a bécsi (1863), a nürnbergi (1869), a krakkói (1868), a berlini (1866) iparművészeti múzeumok alapítását, kezdeti történetét ismertették a külföldi előadók. Építészeti szempontból a 2. és 5. szekció előadásai voltak a legérdekesebbek. A 2. szekcióban Barry Bergdoll (Columbia Egyetem, New York) egészségi állapota miatt nem tudott megjelenni. Előadását Jékely Zsombor olvasta fel: „A színek fontossága, a polikromatikus város jelenléte a Harmadik Köztársaság Párizsában” címmel. Dr. Sisa József: „A berlini Bauakademie szerepe Lechner Ödön és a magyar építészek képzésében, a historizmus lehetőségei és korlátai” címen tartotta meg előadását. Rendkívül figyelemre méltó volt Lechner egyik korai művén, a Primayer ház lépcsőkorlát motívuma, amely szimmetrikusan egymásnak fordított, két „S” alakú vasráccsal egy dekoratív, mosolygós karikatúraarcot rajzolt ki. Ebédszünet után Dávid Gyula: „Innováció vagy kísérlet? A Magyar Királyi Postatakarék pénztárcsarnoka” című, kérdésében figyelemfelkeltő előadásában, más mesterek munkái mellett kiemelte Walther Gida boltozatát, amelyet majdnem 10x10 méteres fesztávot áthidaló térlefedésként hatszögletű üvegtéglákból készített.

Harmadnap a konferencia a 4. szekció előadásaival folytatódott. Jeremy Howard Skóciából, az University of St. Andrews tanára tartott előadást „Rejtélyek és chimérák, orientalista jelenlét és hiány az 1900 körüli építészetben” címmel. Egy kis boronafalas, vernakuláris, csúcsos magastetős kucsmás épületet az orosz hagymakupolák kokosnyikjaira emlékeztető kiugrás díszített. Számos épület példát hozott Kijevből, Isztambulból, Lvovból (a korábbi Lembergből) és Szentpétervárról az orientalizmusra. A kijevi elnöki palotán Horodecki tervezésében, aki Afrika-vadász is volt, egzotikus állatok: elefántok, kígyók, rinocéroszok, antilopok szobrai jelennek meg. A konferencián ezen kívül még három külföldi előadó szerepelt: Lublinból, Delftből és Prágából. Ebédszünet után az 5. szekció előadásai következtek. Kerékgyártó Béla (BME) „Otto Wagner és Lechner Ödön: párhuzamok és eltérések” címen tartott eladást. Hadik András pedig Lechner és Medgyasszay munkásságát hasonlította össze. A konferencia záróelőadását Anthony Gall (SZIE) „Egy „Nemzeti Művészet” felé, egyéni stílus vagy kollektív törekvés?” kérdőjeles, provokatív címmel elemezte Lechner és a Fiatalok munkásságát, hivatkozva a közelmúltban elhunyt Gerle János e témakörben végzett kutatásaira és publikációira.

A két és fél napos nemzetközi, tudományos konferencia Lechner Ödönnek a nemzeti építészet létrehozására tett fáradozásait széles spektrumban világította meg 20 hazai és 9 külhoni előadással. A szervezők jó munkát végeztek. Regisztráció után minden résztvevő – összesen mintegy százan, kézhez kapta a kétnyelvű – magyar és angol – programfüzetet, amely az előadások rövid kivonatát is tartalmazta. A lebonyolítással kapcsolatban mindössze egy észrevétel merült fel. A szervezők a konferenciát mindkét napon 15 perc késéssel kezdték el, és a szekcióülések utáni pódiumbeszélgetések időtartamát nem tervezték be, így a programban az ebédszünetre már fél óra időeltolódás adódott. Ezt az anomáliát leszámítva a konferencia eseményei gördülékenyen zajlottak. A külföldi előadókat a konferencia után Lechner épületek meglátogatására invitálták. A szervezők részéről külön figyelmesség volt, hogy a megnyitó utáni fogadásra készített muffinok tetejét a múzeum színes logojával díszíttették. Emlékezetes konferencián vehettünk részt.

Fotók: Iparművészeti Múzeum

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások