hír Lechner Ödön

Lechner Ödön szoboravatás Kőbányán


Timon | 2014.06.13
2014. június 10-én Kőbányán, a Szent László téren avatták fel Lechner Ödön bronzszobrát, pontosan az építész halálának 100. évfordulóján. A szobrot Zsemlye Ildikó szobrászművész készítette. Az építészt jellegzetes sapkájában ábrázolta a művész. Lechner jobb kezével a háta mögött álló Szent László templom modelljének alaplapját fogja.

Az ünnepséget Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere nyitotta meg, aki elmondta, hogy Lechner Ödön már ifjúkorában kapcsolódott Kőbányához, hiszen a családnak itt volt téglagyára. És itt áll a téren az építész egyik főműve, a gyönyörű Szent László plébániatemplom. Ezért határozta el a kerület, hogy szobrot emelnek Lechner Ödönnek a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Lechner berlini, majd francia tanulmányai után angliai látogatása volt meghatározó az építész munkásságára, mert az angol gyarmati kapcsolatok hatására fordult figyelme Kelet, India felé.

A szobrot a körforgalmú téren, emelkedő parkosított környezetben Kovács Róbert polgármester és Pécs Antalné, a család élő tagja közösen leplezte le, a zenészek fanfárjainak hangjai mellett. Erre az időre a nagyszámú közönség a fák árnyékából kimozdulva a járdán körülvette a szobrot. Ezt követően Lechner működését Feledy Balázs művészettörténész foglalta össze. A szerteágazó nagycsaládban számos művészalkat volt. Felszólítása: Keletre, Magyar! – művészeti hatása elsőként az Iparművészeti Múzeum épületén jelentkezett. Ars Poétikáját 1906-ban fogalmazta meg: „Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz.” Ezt a formanyelvet már korábban tervezett épületein is megtaláljuk, fontos alkotóelemével, a Zsolnay Vilmossal közösen kifejlesztett pirogránittal együtt. Az alkotások nevei a szoborkompozíció feliratos kövein is láthatók. – Nehéz feladat volt megmintázni egy ilyen nagyformátumú személyiséget. Zsemlye Ildikó, a kortárs magyar szobrászat kiváló reprezentánsa nem expresszíven, inkább urbánusan alkotta meg az építész alakját. A Szent László templom befejezésekor 52 éves volt. Egy bizakodó férfit látunk, jellegzetes sapkájában állva jobb kezével könnyedén a mellette látható Szent László templom makettjének alapjára támaszkodik, míg baljában papírtekercset tart, talán az épület tervrajzát. Tekintete velünk szembenéz. A szobrásznő 1995-ben diplomázott a Képzőművészeti Egyetemen. Tanára Somogyi József, majd Jovánovics György volt. Az emlékhely kör alakú, amihez egy kis háromszög kapcsolódik, így csepp formájúvá válik. A terület tájépítészeti terveit Andor Anikó tájépítész készítette. A szobor nem hagyományos posztamensen, hanem geoplasztikai térelemként megemelt, rézsűs felületen helyezkedik el.  A fehér kővel kirakott szecessziós vonalhálón az építész tíz legjelentősebb épületének névfelirata és építésének évszáma olvasható.

Balogh Attila plébános atya megszentelte a szobrot, miután Szent Pál leveléből olvasott fel egy részletet. A népes nézőközönség átvonult a Szent László templomba, ahol Dr. Lichner Magdolna tartott vetítettképes előadást a templom történetéről. Végül Balogh Attila mutatta be templomát. A szoboravató után a táj- és kertépítész tervezővel tudtam szót váltani. Andor Anikó elmondta, a Lechner-szobor a téren álló másik emlékmű pandanjaként valósult meg, megismételve annak füves dombját. Ezen a helyen korábban a tér névadójának, Pataki Istvánnak a mellszobra állt. A forgalmi tér átmérője 28 m, a domb magassága 1,5 m. A szobor méretaránya 5/4-es. A kőcsíkokon a következő épületek nevei olvashatók: Szegedi Városháza 1883. Állami Balettintézet 1884. Thonet ház 1884. Kecskeméti Városháza 1896. Iparművészeti Múzeum 1896. Szent László plébániatemplom 1897. Földtani Intézet 1899. Postatakarékpénztár 1901. Balázs-villa Vakok Intézete 1908. Pozsonyi Kék templom 1903. A kőkereten lévő felirat: Lechner Ödön építész 1845-1914.

2014-ben, az Építészet Évében Ybl Miklós bicentenáriumának megünneplésén túl a 100 éve elhunyt Lechner Ödönre, a magyar nemzeti építészeti stílus kialakítójára is emlékezünk. Ülőszobra eddig csak az Iparművészeti Múzeum előtt állt, 1,92 m magas bronz szobor, Farkas Béla szobrászművész alkotása 1936-ból. A szobor felirata: „A nemzeti építészet mestere.” Ezután már Kőbányán is áll Lechner Ödön hatásos bronzszobra, itteni alkotásával, a Szent László templom modelljével.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások