hír pályázat

Mi jut az eszembe a Liget projekt pályázat díjnyertes alkotásairól?


Timon | 2015.02.16
Minden, amit a Liget Budapest pályázatáról újabban tudni lehet címen 2015. január 15-e óta Csépé írása olvasható a Tervlapon, 17 képpel illusztrálva. A képek a díjazott alkotásokat mutatják. Ezeket alaposan áttanulmányoztam és a következő kérdések fogalmazódtak meg bennem, mint Kamarán kívül álló építészben.

Először az, hogy mit nem akarok. Sem a zsűrivel, sem a pályázókkal nem kívánok foglalkozni. Kizárólag a bírálóbizottság által kiválasztott épülettervekre fókuszálok. Első pillantásra látható, hogy három teljesen különböző elgondolást testesítenek meg. A következő gondolatom az, hogy ezeket az objektumokat már láttam valahol. Vagyis, mint a régi rómaiak mondták: Nihil novi sub sole, magyarul: Nincs új a nap alatt. Ha ez így van, akkor azonnal felmerül a kérdés, hol marad a magyar építészet mindig előremutató eredetisége? Mint a szecesszió élvonalához tartozó, vagy az organikus építészet világelső alkotásainál láttuk? Ilyen gondolatok megfogalmazásánál már nincs félnivalóm, hiszen oklevelemet a Műegyetem az Aranydiploma osztás előtt, 2012-ben bevonta.

Nézzük akkor a tényeket. A helyszínrajzon az öt múzeum helye fentről lefelé haladva: Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum, Magyar Zene Háza, Fotográfiai és Építészeti Múzeum, majd „L” alakban jobb felé elkanyarodva, a sarkon a Néprajzi Múzeum. Az első témára, mivel nem érkezett be megvalósításra alkalmas terv, új pályázatot írtak ki.

A Magyar Zene Háza a Városliget közepén olyan, mint egy – a pagony fáinak lombkoronái fölé emelt – hatalmas, kerek, lyukas palacsinta, tulajdonképpen a spongyaépítészet egyik válfajának példája.
– Nekem erről Abu Dzabiban, az Egyesült Arab Emirátusokban Jean Nouvel francia építész tervei alapján épülő múzeum, a Louvre Modern Művészeti Múzeuma jut eszembe, melyet 2007. október 9-én a francia parlament fogadott el, s amely 2015-re készül el. A 175 m átmérőjű laposan domború, kör alakú födémkonstrukció, egy „látszólag lebegő kupolaszerkezet”, amelynek konstruktőre Buro Happold. Áttört mivoltában olyan hatást kíván elérni, mint amikor az oázisok datolyapálmafáinak levelei között átszűrődik a napsugár. A szivacsszerkezet rengeteg apró nyílásban nyilvánul meg. A lényegen felül két formai különbség: a Ligetben a lencsefelület hullámzóan amorf és a nyílások jóval nagyobbak.

A Fotó- és Építészeti Múzeum a Dózsa György út mentén egy fekete és egy fehér kocka, kissé ferdén állítva, középen az axisban meghagyott Vaskefe (emlékmű) ezáltal jelentős hangsúlyt kap.
– Egyértelműen az eszembe ötlik a bécsi Múzeumnegyedben (MuseumsQuartier, MQ) az osztrák főváros két fontos modern épülete. A Múzeum utcában az egykori császári istállókat Fischer von Erlach, a nagy bécsi barokk építész tervezte. A hosszú homlokzaton több kapu is nyílik, azokon keresztül juthatunk a nagy belső udvarra. Beérkezve azonnal feltűnik balra a Leopold Múzeum fehér kockája, jobbra pedig a MUMOK fekete kockája. Mindkettőt az Ortner & Ortner osztrák tervezőiroda jegyzi. Az épületek egymáshoz képest ferdén állnak. A Leopold Múzeum fehér mészkővel burkolt kockája a Rudolf Leopold gyűjteményt őrzi, 19. és 20. századi bécsi mesterek: Klimt, Kokoschka, Schiele alkotásaival. A MUMOK, Museen Modern Kunst (Modern Művészetek Múzeuma) névből alkotott mozaikszó. A Ludwig Alapítvány – Bécs Európa egyik legnagyobb modern művészeti gyűjteményének ad otthont. Az épület vízszintes éleit és sarkait lekerekítették, letompították. A burkolat sötétszürke bazaltlapokból készült. Az épület ötszintes, melyből kettő a föld alatt található. Az eltérés a Ligetben csupán annyi, hogy ott balra van a fekete és jobbra a fehér kocka. Ezen kívül a kubusok valóban kockák. A homlokzatokon a vetítés egyformán érvényesül.
(Bécsben ad hoc világítanak a fehér tömbre, Pesten médiafalról van szó - a szerk.)

Végül a Felvonulási tér és az Ajtósi Dürer sor sarkán a Néprajzi Múzeum 130 méter hosszú, négyszintes tömbje helyezkedik el. Alsó két szintje karcsú oszloplábakon áll.
– Az épület tervéről egy vasútállomás képe merül fel bennem, mely a vágányok mellett húzódik. Németországban, Baden-Württemberg tartományban Freiburg im Breisgau város vasútállomása 2001-től épült, 275 méter hosszú, négyemeletes, 22 m magas, a földszintje lábakon áll. Terveit a Hartler & Kanzler német építésziroda dolgozta ki. Az épület hossza a tervezett múzeumnak több mint a kétszerese.

A három díjazott tervről ezek jutottak eszembe.

Fotók: Liget Budapest, Wikimedia Commons

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások