Műemlék – Rajz – Kutatás

A megjelenteket Sáros László DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke köszönti, a kiállítást dr. Krähling János tanszékvezető nyitja meg. Halmos Balázs és Marótzy Katalin kapcsolódó kötetét dr. Papp Szilárd mutatja be.

A szervezőktől

A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének közel 150 éves történetében a kezdetektől jelen volt épített emlékeink rajzi dokumentálása mind az oktatás, mind a kutatás részeként. E felmérések sokaságát máig őrizzük tanszékünk rajztárában. Az utóbbi idők munkái közül a dél-burgundiai románkori templomok 2008–2015 között végzett – nemrégiben szintén könyvben és kiállításon összegzett – dokumentálása után a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház alakhű felméréseit és kutatását (2000–2013) mutatjuk be.

Másfél évszázad alatt a dokumentálás módszere folyamatosan fejlődött, de nem vesztette érvényét alapvetésünk, hogy magát az épületet tekintjük az építészettörténeti kutatás elsődleges forrásának. A felmérések jelentőségét korábban az is növelte, hogy a stílusban tervezés oktatásában aktív segítséget jelentettek a hallgatók számára. Ma már a műemlékek dokumentálása az építészettörténeti kutatás és az állagmegóvás kettős célját szolgálja. Elsődleges szándékunk jelenleg is, hogy az ilyen jellegű munkákba minél több egyetemi hallgatót vonjunk be, az építészettörténet oktatás integráns részeként kezelve a műemlékfelmérést. A felmérések során megszerzett tudás később önálló tudományos diákköri munkákban, publikációkban, a legjobbak esetében doktori értekezésben hasznosult. A terepen szerzett gyakorlati tapasztalat pedig közvetlen segítséget nyújt a hallgatók későbbi tervezői praxisa során is; tekintve, hogy napjaink építészetében dominálnak az épített örökség fenntartását, rehabilitációját jelentő feladatok, melyekben a felmérés a tervezési folyamat nélkülözhetetlen eleme. Ezek a projektek alapvetően járulnak hozzá a tehetséggondozáshoz és a tudományos utánpótlás neveléséhez.

Jelen könyv és kiállítás ennek a sokrétű és gazdag, értékeket felmutató folyamatnak kiváló illusztrációja. A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház felmérése Halmos Balázsnak a Lázói-kápolnán végzett PhD kutatásával kezdődött 2000-ben, majd – Marótzy Katalin csatlakozásával – több épületrészt érintve folytatódott 2013-ig. A kutatások publikálása végig folyamatos volt, de különböző helyeken alkalmanként csak kevés illusztrációval jelenhettek meg a beszámolók. A szerzők lehetőség szerint a legnagyobb bőséggel mutatják be a rajzokat és elemzéseiket, betekintést engedve egyetlen fennmaradt Árpád-kori székesegyházunk kutatásának módszertani szempontból is érdekes részterületeire.

Letölthető meghívó