pestimonika | 2013.11.20
A kulturális örökség egyben a nemzet társadalmi erőforrása is – hangzott el az Örökség a jövőnek – jövő az örökségnek címmel november közepén megrendezett konferencián.

A Nemzeti Kulturális Alap Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiuma a szakpolitikai kérdésekre új reflexiókat kíván adni, ezzel hozzájárulva a szakpolitika irányváltásához. Az örökségvédelem, a régészet nem feltétlenül a gazdaság ellensége, csak meg kell találni a szükséges egyensúlyt – hangsúlyozta L. Simon László az NKA alelnöke, Riz Levente 17. kerületi polgármester köszöntő szavai után.

A kulturális örökség védelme világszerte megváltozott, átalakult a védett és védendő épületek köre is. Különös felelősség terheli az építészeket, hiszen már a legkorábbi döntéseknél is ott vannak – mondta megnyitójában Nagy Gergely, az ICOMOS MNB Egyesület elnöke .
A konferencia szervezői közül Csanády Pál, a Metszet főszerkesztője felhívta a hallgatóság figyelmét a Tervlap honlapon rendelkezésükre álló hozzászólási lehetőségre, Winkler Barnabás pedig a konferenciasorozatot kísérő, a HAP Tervezőiroda által összeállított kiállításra, amely az NKA által támogatott műemléki felújításokat mutatja be.

Az angol és a francia nyelvben született meg a kulturális örökség fogalma, a magyarban nem egy szervesen kialakult fogalom, hanem átvétel – fejtette ki a kulturális örökség paradigmával foglalkozó előadásában Dr. Sonkoly Gábor, történész (ELTE BTK). Minden műemlék örökség, de nem minden örökség műemlék – foglalta össze a két fogalom kapcsolatát Fejérdy Tamás, az ICOMOS MNB Egyesület főtitkára.

Marosi Ernő művészettörténész, prof. emeritus (ELTE), az MTA rendes tagja a gótikus műemlékek védelméről beszélt előadásában, a gótikának a a 18. századi szentimentalizmus korában történt újrafelfedezésétől kezdve. Az értéket definiálni nehéz, de érzékelni nagyon könnyű – hangsúlyozta dr. Szaló Péter. A Belügyminisztérium helyettes államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet szerint a műemléket fizikai valójában kell megőrizni.

A társadalmi-gazdasági indikátorok között a kultúra általában egyáltalán nem szerepel – mondta el Inkei Péter, a Budapesti Kulturális Obszervatórium igazgatója. Magyarországon a politikum kormányokon átnyúlóan diszkriminálja az örökségvédelmet az adók, illetékek, támogatások terén, így a meglévő lakásállomány háttérbe szorul az új építés mögött – fejtette ki Letenyei László, a Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalomtudományi Kar, Szociológia és Társadalompolitikai Intézetének egyetemi docense.

Egyre szélesebb az igény a történeti örökség megőrzésére, de egy szűkülő kör tudja csak ennek a terheit viselni – elemezte a jelenlegi helyzetet Erő Zoltán építész vezető tervező, a MUT Örökséggazdálkodási tagozatának tagja . Schneller István építész-urbanista, Tanszékvezető Egyetemi Tanár a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának Településépítészeti Tanszékén folyó településmérnöki képzést mutatta be.

Felkért hozzászólóként Csornay Boldizsár főigazgató-helyettes, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának vezetője zárta a délelőtti két blokkot, aki a központ társadalmi szerepvállalásáról szóló előadásában az előzetes régészeti dokumentáció hasznosságáról is beszélt.

A kulturális örökség egyben a nemzet társadalmi erőforrása is, a hasznosulásának az a feltétele, hogy hozzáférhető legyen – mondta Sós István kulturális referens, vezető tanácsos (Emberi Erőforrások Minisztériuma). A Világörökség törvény kinyitott egy kaput, lehetővé teszi, hogy az állami felelősségvállalás megvalósulhasson – hívta fel a figyelmet Cselovszki Zoltán, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnöke.

A műemlékvédelem szakemberei is képviselnek egy olyan szellemi értéket, ami szintén megóvandó, annál is inkább, mert az utánpótlás sem megoldott – hangsúlyozta Velladics Márta az LL Tudásközpont osztályvezetője. A normatív alapú szabályozás helyett szakmai alapú kellene, ahogy a teniszjáték következő mozdulatát sem lehet szövegesen meghatározni, úgy az építészetet sem lehet jogszabályokkal leírni – mondta Aczél Gábor építész-urbanista, a Magyar Urbanisztikai Társaság Tiszteletbeli Örökös Elnöke.

A fejlesztői érdek az, hogy a beruházás megvalósulhasson, tervezhető időráfordítás és költségek mellett és a feltárás költségei a lehető legkisebbek legyenek. Mindehhez nagy segítség lehet az előzetes régészeti diagnosztika – fejtette ki Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke. Az épített örökség állapota nagyban befolyásolja egy város arculatát, és így igen jelentős hatással van arra is, hogy az adott hely mennyire vonzó a befektetni kívánó cégek számára – fejtette ki Kocsány János, a Graphisoft Park vezérigazgatója.

Ha az órák, mobiltelefonok, táskák, trikók, gyógyszerek körében nem fogadjuk el az eredetire hasonlító értéktelen utánzatokat, akkor miért tesszük ezt az épületek körében? – tette fel a kérdést Dévényi Tamás építész (Budapest Műhely). A konferencia előadásait felkért hozzászólóként Krähling János tanszékvezető egyetemi docens zárta, aki a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén folyó oktatási munkát ismertette.

(További cikkek a témában:
http://tervlap.hu/cikk/show/id/2528
http://tervlap.hu/cikk/show/id/2516)

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár






Építési megoldások