hír exkluzív cikk dél-kelet európai építési piac EECFA

Optimizmussal tekint a jövő évre az EECFA délkelet-európai piaca

EECFA Előrejelzés 2021 Tél


buildecon | 2021.12.08

Az EECFA délkelet-európai régiójában optimistább a kép most 2022-re vonatkozóan, mint nyáron. A 2023-as becsült visszaesést Bulgária okozza; a várt zsugorodás itt olyan nagy, hogy a régió többi országának növekedése lehet, hogy nem tudja majd ellensúlyozni azt.

Bulgária

A gazdaság a vártnál lassabban állt talpra, így idén a növekedés várhatóan 3,8% lesz. A lakásépítés viszont erős a lakáshitelek alacsony kamatai miatt, melyek megfizethetőbbé teszik a lakásokat. Az ingatlan a legbiztonságosabb és legegyszerűbb a befektetni vágyóknak a negatív betéti kamatok elkerülésére. A járvány és annak tartós utóhatásai a nem-lakásépítést viszont erősen lehűtötték, az iroda- és ipari építkezések korábbi megugrása, illetve az egyre kevesebb tervezett projekt miatt. A nagy infrastrukturális projektek haladásának hiánya idén akadályozza a mélyépítés növekedését, de jövőre az alszektor felzárkózhat majd. Bulgária teljes építési teljesítménye idén várhatóan 6,5%-kal, jövőre pedig 16,5%-kal nő majd. 2023-ban a 2021-2027-es EU-s programozási időszakra és a Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi tervre való felkészülés hiánya majd lehúzza az építési piacot: ebben az évben 24,9%-os zuhanásra számítanak az EECFA bolgár kutatói.

Horvátország

A turisztikai szezon minden várakozást felülmúlt és 16,2 százalékpontot adott az ország GDP-növekedéséhez, a 2020-as -8,1%-ról az idei +8,1%-ra, a Fitch-besorolás pedig egy fokozattal BBB-re ugrott. A horvát építési piac közeljövője nagymértékben függ a világjárvány alakulásától, különösen annak turizmusra gyakorolt hatásától. Az EU és a nemzetközi pénzintézetek válságkezelési finanszírozása azonban tompítja a járványhatásokat. További negatív tényezők még Zágráb város költségvetési válsága, a válság elhárítására szánt pénzek elköltésének bürokratikus késése és a jóval magasabb építési költségek. Ezek mind befolyásolják az építési teljesítmény növekedését, melyet nem az ágazat egészére, hanem szegmensenként kell értékelni (pl. szállodaépítés vs. lakásépítés).

Románia

A gazdaság GDP-arányosan idén év végére várhatóan visszatér a pandémia előtti szintre, miután reálértéken 7%-os növekedést mutatott. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint Románia GDP-növekedésének üteme 2022-ben (5,1%) és 2023-ban (5,2%) is az EU-átlag felett marad majd. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) pedig megalapozhatja az építési piac növekedését. Az EECFA előrejelzése szerint a teljes építési teljesítmény idén enyhén csökken majd ugyan (-0,3%), a következő két évben viszont nőni fog. Az alacsony kamatlábak és a pénzbőség a lakásépítést támogatja majd, míg a nem-lakásépítést továbbra is visszahúzzák a járvány miatt megváltozott munkavégzési szokások és korlátozások. A mélyépítésnek továbbra is nagy növekedési potenciálja van az RRF és a 2014-2020 közötti uniós kohéziós pénzek miatt, a beruházások késései ellenére is.

Szerbia

A tavalyi megszorítások után a gazdaság fellendülése a vártnál gyorsabb volt, és a GDP növekedése a becslések szerint idén eléri majd a 7,3%-ot. Ezt a felgyorsult építési munkák és a megnövekedett tőkebefektetések támogatják, ahol az év folyamán nagy, egyszámjegyű bővülés várható a 2021-es teljesítményben. Az építési teljesítményt a mélyépítési projektek, a hatalmas lakásépítési és ipari beruházások fűtik. Ezenkívül a beruházásokra fordított költségvetési kiadások a tervek szerint rekordszintet fognak elérni: 2022-ben a GDP 7,5%-át fordítják majd erre a célra. Minden mutató az egyre nagyobb növekedés és a tartós, rekordszintű építési teljesítmény irányába mutat az előrejelzési horizonton.

Szlovénia

A gazdaság a vártnál erősebben lendült fel a járvány után. Az egyik legerősebb gazdasági növekedést gyorsító tényező a bruttó állóeszköz-beruházások, melyek hatására az építési teljesítmény talpra állt. Az EECFA előrejelzése szerint a teljes építési teljesítmény a korábban vártnál hamarabb (már jövőre) meghaladhatja a 4 milliárd eurót, 2023-ban pedig elérheti a 4,3 milliárd eurót. Az építési költségek növekedése valószínűleg lelassul majd a 2021-es magas szintről, mely stabilabb építési környezetet eredményezhet, kínálati sokkok nélkül. Így lehetőség nyílik majd több nagy mélyépítési projekt gyors folytatására. Az építési teljesítményhez főként az új lakóépületek járulhatnak majd hozzá. Természetesen az előrejelzés továbbra is attól függ, hogy további karanténok nem akadályozzák az általános gazdasági tevékenységet.

Forrás: EECFA 

Címlapkép: Miskolc-Mexikóvölgyi mészkőbánya, Domby-Schiffmann Henriett engedélyével, készítette: Elevenstudio.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár



Építési megoldások