Palócligeti iskola új épülete

Pályázó neve: Eleőd Ákos
Csarnoképület neve, funkciója: Palócligeti iskola új épülete tornacsarnokkal és közösségi terekkel
Befejezés éve: 2010
Csarnoképület helye (település): Balassagyarmat
Mely régióban pályázik: Budapest – Budapest, Pest megye, Fejér megye, Nógrád megye



Palócligeti iskola új épülete tornateremmel és közösségi terekkel, Balassagyarmat

Építtető: Balassagyarmat Város Önkormányzata
Építésztervező:Eleőd Ákos
Építész munkatárs:Sebő Zoltán
Belsőépítész:Eleőd Ákos
Statikus tervező:Hortobágyi Zsolt
Gépész tervező:Hoffer Miklós
Elektromos tervező: Kovács Attila
Fotók:Bujnovszky Tamás


„Eleőd munkáit az átgondolt koncepcionális elemzés, s az arra épülő, kiérlelt építészeti kompozíció jellemzi; közismert nagy kulturális projektjei (pl. a nemzetközi sikerű Memento Park, vagy az „Álmok álmodói” kiállítás tárlat-rendezésen messze túlmutató, magas színvonalú építészeti tér-sora) után most azt is láthatjuk, hogy milyen építészeti választ ad egy történeti városmag - sőt: egy tornaterem esetében, amelyet alapesetben akár egy átlagos feladatnak is lehetett volna tekinteni. Eleőd Ákos azonban nem „csak tornatermet” tervezett: Balassagyarmaton mind elhelyezésében, mind térkapcsolataiban, mind esztétikai minőségében magas színvonalú építészeti alkotás született.”
Kovács Dániel művészettörténész (hg.hu, 2010. X.)

„Balassagyarmat a XX. század nyolcvanas éveiben a kortárs magyar építészet egyik fontos helyszínévé vált; akkor épült meg Reimholz Péter magas színvonalú művelődési központja. Most méltó szellemiségű társának, ismét egy kiemelkedő építészeti alkotásnak örülhetünk, - Eleőd Ákos iskolabővítését avattuk a tanévnyitón. Gondolatgazdag koncepciójának kulcsmotívuma: az épülettömeg megbontása. A tornaterem tömbjét földbe süllyesztette, a járulékos épületelemeket pedig terepre illesztve helyezte el: az így kialakított fedett-nyitott játéktér, a (II. ütemben befejezendő) hangulatos híd, a híd alatti szabadtéri színpad, s eleve: az épület több ponton való feltárása, kertkapcsolatai, - mind-mind a gyerekek érdekeit szem előtt tartó érzelmi és használati többletet jelentenek.”
Csach Gábor művészettörténész,
Balassagyarmat alpolgármestere – (Építészfórum, 2010. X.)

„… szakított az iskolai sportlétesítmények sablonjaival: elzárkózó, néma doboz helyett nyitott közösségi épületet alkotott … ebből a tervezői alapgondolatból természetesen következik az, hogy az épület és a környező liget, illetve a közeli régi iskola között sokrétű és érzékeny kapcsolat alakult ki.”
Haba Péter művészettörténész – (Építészfórum, 2010. XII.; Metszet, 2011. II.)

„A térrendszer különleges eleme, az emeleti játszó terasz, amikor ott jártunk tele volt kisiskolásokkal, látszott, hogy szeretnek itt lenni. A terasz pillérsora markáns térfalat képez, attraktív eleme az udvarról felvezető fedett-nyitott lépcső, vertikális térarányaival, a pillérsorba illesztett komponálásával. A zónák szintjei úgy rakódnak egymásra, mint egymástól kicsit eltérő rétegek, és ugyanez az elv látszik a tömegalakításon. Az egymással konfrontáló tömegek vetélkedéséből, hullámzásából jön ki az épület tömegjátéka, a ház karaktere.”
Földes László építész (Metszet, 2011.II.)

„Eleőd tudatosan vallja, hogy a koncepcionális megközelítés, a programalkotás éppúgy az építész feladatai közé tartozik, mint a konkrét épület megtervezése. Fontos volt számára, hogy a humán szempontokból kiinduló koncepciózus építészeti gondolkodást komplex kulturális projektek után egy általános funkciójú épületen is láttassa. Egy, a legapróbb részletekig következetes gondolatmenet nyomán jutott el a végeredményig, amely megjelenésében ugyancsak a legapróbb részletekig következetes. S habár messzemenően gyakorlati funkciót tölt be, része egy nagyobb elvont rendszernek: a város kulturális megújulásának, amelynek következő lépése Balassagyarmat városközpontjának Eleőd fejlesztési koncepciója szerinti kialakítása.”
Zöldi Anna építész, szakíró (Átrium, 2011.III.)