Tavaly a szlovén gazdaság 5,4%-kal nőtt, meghaladva az év eleji várakozásokat. A növekedés azonban nagymértékben lelassult 2022 végén és 2023 elején, mivel a növekvő kamatok és a magas infláció kihatott a rendelkezésre álló jövedelemre. Ettől viszont nem lett lassabb az építési piac növekedése; mind a mélyépítés, mind a nem-lakáscélú építés nominálisan nagymértékben bővült tavaly. Az építési teljesítmény szintje ebben a két alszektorban továbbra is elég közel volt a 2015-ös átlaghoz (a nem-lakásépítésben még valamivel alatta is volt). A nominális növekedés nagy része azonban a magasabb inflációnak, és ezáltal a magasabb építési költségeknek volt betudható.
A lakásépítésben egész más a helyzet. A lakásépítés szintje 2021-ben 3,3-szor volt magasabb reálértéken, mint 2015-ben (nominálisan 4-szer). 2022-ben pedig 5,35-ször volt magasabb reálértéken, mint 2015-ben (nominálisan 7,8-szor). Az idei év eleji további évi 46%-os növekedés viszont fenntarthatatlan.
Míg a kereslet valószínűleg meghaladja a 2021-2022-es COVID utáni keresletet, a kínálat az utóbbi időben felzárkózott, és egyre több lakás készült el. Míg az eladott ingatlanok összértékét 2015-re 1,8 milliárd euróra, 2021-re 2,8 milliárd euróra becsülik. Szlovéniában évente átlagosan kb. 10 000 lakást adnak el, Ljubljanában pedig kb. 3 000-et. A becslések szerint legalább ennyi áll építés alatt jelenleg csak Ljubljanában. Ezek a lakások idén és jövőre kerülnek majd átadásra, viszont a potenciális ügyfelek megemelkedett jelzáloghitel-kamatokkal szembesülnek majd. A legutóbbi számítások szerint Szlovéniában egy 200 000 eurós hitel havi törlesztőrészlete 400-500 euróval nőtt, így a potenciális ügyfelek kétszer is meggondolják, mielőtt hitelhez folyamodnának. Ez már látszik a ljubljanai ingatlanárakon is, amelyek 2022 1. negyedévében érték el a csúcsot, és azóta sem emelkedtek, pedig az infláció 2022-ben közel 10% volt.
Ez azt jelenti, hogy a lendületben lévő lakásépítés, különösen a fővárosban, lényegesen alacsonyabb kereslettel fog szembesülni, mint 2021-2022-ben, amikor az építkezéseket megkezdték. És bár a legtöbb becslés szerint a lakásépítés növekedési üteme még mindig nagyon magas, az idei második félévben a kereslet jelentősen csökkenhet. Ha a lakásépítés a tavalyi szinten marad, akkor sok múlik majd az államibérlakás-programokon, amelyek elkezdtek hozzájárulni a szegmens összteljesítményéhez. A magánszféra beruházásai esetében nagy valószínűséggel befejezik majd az eddig elkezdett lakásprojekteket, de vonakodnak majd, hogy újakba kezdjenek. 2023 1. negyedévében például 12%-kal kevesebb lakásépítési engedélyt adtak ki, mint egy évvel ezelőtt.
A lakásépítés az idei első félévben lehet csúcson, mely a teljes építési piacra is kihat majd mivel ez a szegmens fontosabb, mint a nem-lakásépítés vagy a mélyépítés. Úgy tűnik tehát, hogy Szlovéniában a lakásépítési lendület idén eléri csúcspontját. Viszont a valódi kérdés az, hogy a jövőben milyen gyorsan fog csökkenni.
Eredeti cikk: Dr Aleš Pustovrh (Bogatin, EECFA Slovenia)
Magyar verzió: Buildecon
Fotó: Hurta Hajnalka
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
