rendezvény

Tervezői nap - tüzes hangulatban


pestimonika | 2012.04.23
A tűzvédelem témaköre nemcsak az OTSZ változásai miatt fontos, hanem azért is, mert egy nagyon dinamikusan fejlődő szakterületről van szó – hangsúlyozta bevezetőjében dr. Takács Lajos egyetemi adjunktus, az áprilisi építész tervezői nap levezető elnöke.
A konferencia előadásai három nagy téma köré csoportosultak, ezek a homlokzati tűzterjedés kérdései, a kiürítési útvonalak védelme tűz és füst ellen és az acélszerkezetek tűzvédelme.

Az elmúlt év végén történt jogszabályváltozásoknak most folyik a finomhangolása – mondta el Érces Lajos tűzoltóezredes, az OKF Tűzvédelmi Főosztályának vezetője. Fontos új fejlemény az április elsejével felállt katasztrófavédelmi szervezet is, amely magában foglalja a tűzvédelmi, a polgári védelmi és az iparbiztonsági szervezeteket. Szemléleti változásra van szükség, az egyszerű, szolgai jogszabálykövetéshez képest komplexebben, mérnöki gondolkodással kell a feladatokat kezelni, az adott problémánál messzebbre is ellátva. Eddig a tervezési folyamat három ponton kapcsolódott a tűzvédelemmel: az előzetes konzultációnál, az engedélyezésnél és a használatbavételnél. Ezek mellett a kiviteli tervezés felügyeletére is szükség lenne, hiszen sok anyaghasználati kérdés itt dől el. A tűzvédelemnek valódi, a többi szakterülettel egyenrangú tervezési feladatnak kell lennie, ezt szolgálja a tűzvédelmi tervező fogalmának és az eddigi műleírás helyett a tűzvédelmi tervfejezetnek a bevezetése.

Bánky Tamás (ÉMI Nonprofit Kft.) a homlokzati tűzterjedési vizsgálat továbbfejlesztését ismertette. Azt, hogy ismert tűzvédelmi jellemzőkkel rendelkező anyagokból készült rendszereknél is indokolt a laboratóriumi vizsgálat, három – azonos komponensekből álló – hőszigetelő rendszernek az ÉMI szentendrei telepén történt vizsgálatával bizonyította, ahol a kivitelezés függvényében teljesen más eredmények születtek. A vizsgálati metodikát folyamatosan fejleszteni kell, hiszen például a panelprogram kapcsán rengeteg új jelenséggel találkozunk. A fejlesztés, illetve ennek előkészítése több irányban is folyik, ezek: a nem síkhomlokzati konfigurációk, az 1,3 m-nél kisebb nyílástávok hatásának vizsgálata, a nem éghető sávok optimális beépítése, a kiegészítő hőszigetelő rendszerek viselkedésének vizsgálata, a nyílászárók pozícióinak hatásvizsgálata és a szerkezeti áttörések környezetének védelmi megoldásai.

Az expandált polisztirolhab egy olyan termék, amely a homlokzati hőszigetelések terén képviselt igen nagy arányának következtében a tűzvédelmi kérdéseknek is a középpontjában áll – emelte ki Kruchina Sándor épületszigetelő szakmérnök (Austrotherm Kft.). Az EPS habok rövid ideig a 100°C-t megközelítő hőhatásnak is ellenállnak, terhelés esetén 80-85°C fokig alaktartók. nem csepegve égnek, csak olvadék képződik, de az újabb tüzet nem gyújt. Az anyag önkioltó. Az égése során felszabaduló gázok közül a szénmonoxid a legveszélyesebb, de például egy faforgácslap bútorból sokkal nagyobb mennyiségben keletkezik tűz esetén ez az anyag. A polisztirol hőszigeteléseket mindig komplett rendszerben kell alkalmazni, a részletmegoldások – például az ablakszemöldökök, cső- és kábelátvezetések - nagyon fontosak.

Szikra Csaba, a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékének tudományos munkatársa előadásában bemutatta, hogy szimulációs technikával hogyan lehet a tűzvédelmi kérdéseket követni. A kutatásaikat a közelmúlt tűzesetei, például a miskolci és a debreceni paneltűz inspirálták. A CFD szimulációs modell rendkívül sok paraméter beállítását teszi lehetővé, így a befolyásoló tényezők széles köre vizsgálható, azonban a szimuláció nem egy mindenható eszköz, a végeredmény helyessége értelemszerűen attól függ, hogy jó modellt építettünk-e fel.

A tűzvédelem legtöbbször a kivitelezési minőségen bukik meg, ugyanis erre a szakhatóságnak és a tervezőnek is kevés a ráhatása – hívta fel a figyelmet előadásában dr. Takács Lajos, a BME Épületszerkezettani Tanszék egyetemi adjunktusa. A homlokzati hőszigetelésekre adott árajánlatokban például a részletek sokszor egyáltalán nem szerepelnek. Panel és hasonló nagy lakóépületeknél nemcsak nálunk, hanem külföldön is előfordultak tűzesetek az utóbbi időben, így például Berlinben, Shanghaiban, Dijonban, Delmenhorstban. Mindenhol igyekeznek levonni ezek tanulságait, mi általában a német előírásokat szoktuk példaértékűnek tekinteni, így történt ez az OTSZ-nél is. Nem éghető sávok elhelyezésével jelentősen javítható a tűzbiztonság, ezt a módszert alkalmazták már az óbudai Faluháznál is, még mielőtt az OTSZ kötelezővé tette volna. A szakmai információk elérhetőek, például a Magyar Építőkémia- és Vakolatszövetség honlapjáról is letölthetők a tervezés és a kivitelezés szabályai, és hamarosan elkészül az Épületszerkezeti Tanszék által kidolgozott csomópontgyűjtemény is.

A tervezői nap második, a kiürítési útvonalakkal foglalkozó blokkját Király András tűzvédelmi mérnök előadása nyitotta meg, aki a tűzvizsgálati szakértői tevékenysége során összegyűjtött – saját szavaival élve – „rosszabbnál rosszabb” megoldásokat mutatott be. Társasházainkban komoly gondok vannak az elektromos kapcsolószekrényekkel, a bejárati ajtókkal, a tűzjelző berendezésekkel, a lépcsőházakat összekötő tetőátjárókkal. A hallgatóság szállodai és áruházi tüzek esettanulmányait is megismerhette.

Mivel az álmennyezetek tűzvédelme „gyakran felmerülő homályos kérdés”, Laczka Miklós (Knauf AMF Kft.) a fogalmak tisztázásával kezdte előadását. Amint elmondta, az éghetőség egy anyagjellemző (amelyet egy európai harmonizált szabvány szerint vizsgálunk), a tűzvédelmi viselkedés pedig a szerkezetre jellemző tulajdonság. A tűzvédelmi álmennyezet tervezése gyakran csak egy vonal behúzásában merül ki, pedig a gyártókkal történő egyeztetés nélkül az álmennyezet nem tudja majd betölteni a funkcióját. Az álmennyezeteknél is alapvető a rendszerben gondolkodás, a tartószerkezet, a lapok és a járulékos elemek egyaránt fontosak, lapleszorítók nélkül például a deformáció miatt fog a tűzvédelem csorbát szenvedni.

Szittya Zsolt a Saint-Gobain – amely a versailles-i üvegteremmel kezdte pályafutását – képviseletében tűzgátló üvegszerkezeteket mutatott be. Amint hangsúlyozta, tűzgátló csak együtt az üveg és a szerkezet, a tömítést, rögzítést, stb. is beleértve lehet. 2003-04-ig minden ország a saját nemzeti szabványát alkalmazta, ma már a harmonizált európai szabványok érvényesek. A tűzgátló üvegszerkezetekkel szembeni funkcionális követelmények: a térelhatárolás, a hőszigetelés és a hősugárzás korlátozása. Ezek a tűzgátló üvegszerkezetek már födémekben, járható kivitelben is léteznek, ezenkívül füstkötényfalként és franciaerkélyek parapetjeként is használhatóak.

Mitől lesz tűzgátló egy nyílászáró? – tette fel a kérdést Török Tamás (Hörmann Hungária Kft.). A szerkezet kialakítása és beépítése egyaránt fontos, nem mindegy, hogy milyen falhoz milyen tokszerkezettel építjük be az ajtót. A tűzgátló ajtók és kapuk alján egy 10 mm-es hézag elfogadható, azonban ha füstgátlóvá is akarjuk tenni a szerkezetet, akkor ütközőküszöböt, alu-ráfutóküszöböt, vagy süllyeszthető padlótömítést kell alkalmaznunk. Kétszárnyú tűzgátló ajtóknál az állószárny mindig automata reteszelésű.

Az ebéd utáni, az acélszerkezetek tűzvédelmével foglalkozó blokkot Kulcsár Béla , a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar tanársegédje kezdte meg az Eurocode szerinti méretezésről szóló előadásával. A zárt téri természetes tűzfejlődés szakaszainak és a szerkezetek főbb tűzállósági teljesítményjellemzőinek ismertetése után egy kétszintes irodaházra vonatkozó számpéldán mutatta be az acélpillér tűzvédelmi burkolatának méretezését. A látszó acélszerkezetek számítása és irányelvei is napirendre kerültek, a vízszintes acél szerkezeti elemek kötélszerkezetként magas hőmérsékleten is megfelelhetnek, ha kétoldalt vízszintes megtámasztásuk van, illetve trapézlemezek, szendvicspanelek esetében.

A szárazépítési rendszerek főbb alkalmazási területei a szerelt válaszfalak, előtétfalak, aknafalak, szárazvakolatok, álmennyezetek, tetőtéri burkolatok, mennyezeti membránok, szárazaljzatok, álpadlók, tűzvédelmi borítások. A gipszkartonra magára nem lehet tűzállósági határértéket mondani, csak a teljes szerkezetre – hangsúlyozta Wiesner György építészmérnök. Érdemes tudni, hogy a statikailag teherbíróbb 20 mm-es bordáknál a tűzvédelmi teljesítmény - éppen ellenkezőleg – romlik, méghozzá 30-40 %-kal, ugyanis nagyobb hőtágulásuk miatt a borítás leszakad róluk.

A hőre habosodó tűzgátló festékeknél 220-250°C körül kémiai reakció indul be, amelynek következtében a bevonat többszörösére, akár százszoros térfogatra habosodik – mondta el Marlovits Gábor (Promat GmbH). A felhordásuk történhet üzemben vagy a helyszínen, mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai. A tűzgátló habarcsok akkor jelenthetnek jó megoldást, amikor tűzgátló lapok a súlyuk miatt nem alkalmazhatók és az esztétikai megjelenés nem annyira fontos szempont, vagy a szerkezet el lesz burkolva.

Haraszti László az Icopal Villas Kft. képviseletében az Awak hő- és füstelvezető felülvilágítókat mutatta be. Ezek feladata, hogy tűz esetén megvédjék a belső helyiségeket a füsttől és a magas hőmérséklettől, korlátozzák a füst továbbterjedését, lehetővé tegyék a bentlévők kimenekülését, segítség a tűzoltók szabad látását és füstmentesítését és kiegészítő funkcióként biztosítsák a bevilágítást és a szellőzést. A felülvilágítók formáját, lábazatát, nyitási megoldását, működtetését illetően a lehetőségek széles tárháza áll rendelkezésre.

A szendvicspanelek tűzvédelmi megfelelőségének sarokpontjai: a 2010. októberi MSZ EN 14509 szabvány szerint a CE minősítés kötelezővé válása és a 2011. októberi új OTSZ - emelte ki Töltszéki Szilvia (Thyssen-Krupp Építőelemek Kft.) A követelmények igazolása éghetőségi (SBI teszt) és tűzállósági vizsgálattal történik. A PUR habos paneleknél történt tűzesetek (pl. a körmendi sajtgyár, a mátészalkai síküveggyár) tanulságait levonva jutottak el a gyártók a PIR hab kifejlesztéséig, amelynek felületén az égés során az anyagot az oxigéntől elzáró védőréteg keletkezik, így a hab nem ég tovább, önmagát kioltja.

Zárszavában dr. Takács Lajos a tűzvédelmi tervezés és jogosultság változásait is összefoglalta. Amint elmondta, a 2008-as OTSZ véget vetett annak a gyakorlatnak, hogy az építész a beadás előtti utolsó éjszakán írjon valamit tűzvédelmi műleírásként. A tűzvédelem egy külön szakma, nagy ismeretanyaggal, Nyugat-Európában több posztgraduális képzésnek is a témája. A tűzvédelmi tervezésnek két fő munkarésze van: a tűzvédelmi koncepció felállítása és a tűzvédelmi szempontok érvényesítése minden tervfázisban. A tervezési módszerekben jelenleg uralkodó preszkriptív, az előírások teljesítésén alapuló metódus helyett a jövő egyre inkább a mérnöki módszereké, a modellezésé, szimulációé. A tűzvédelmi szakértői és tervezői jogosultságok rendszere átalakulóban van, hosszútávon az az elképzelés, hogy mind a tervezők, mind a szakértők nyilvántartása a kamarákhoz kerüljön.
A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások