szikrisz | 2012.07.31
Alábbi írásomban Tolna megyébe kalauzolom a Kedves Olvasót, hiszen mint országunk minden területén, itt is rengeteg még a felfedeznivaló. Érdemes tehát útra kelni és a legeldugottabb szögletekbe is ellátogatni.

Mint Tolna megye műemlék-felügyelője, 2009 decembere óta van szerencsém járni a területet; az elmúlt két és fél esztendőben sikerült valamennyi műemléket megismernem. Nagy örömmel töltött el, hogy a 2011. évben megjelent védési rendeletben Tolna megye az országos rangsor élén végzett 15 friss műemlék-épületével, és így az állomány átlépte a 300-as határt.
A védett épületek felderítésével egy időben azonban az is izgatni kezdett, hogy mi van a műemlékeken túl. Milyen eleddig rejtett kincseket, sokak szemétől elzárt épületeket találhatunk még a kevésbé ismert Tolna megyében?
Miután a megye mind a 111 települését bejártam, minden templomot és kiemelkedő épületet szemrevételeztem, összeállítottam egy több mint harminc tételre rúgó listát, melyek megítélésem szerint méltóak lehetnek az országos védettség rangjára. A védés folyamata természetesen még várat magára, de addig is érdemes szemezgetni, mivel az általam legizgalmasabbaknak ítélt épületek között van egyházi ingatlan, népi építészet körét gazdagító présház, különleges homlokzati motívumokkal büszkélkedő lakóház, kúria, téglaarchitektúrás magtár, vagy éppen víztorony.
Jelen cikkemben az egyházi épületek bemutatására helyezem a hangsúlyt, nevezetesen a bátai kápolnára, a szedresi Hídjapuszta kápolnájára, valamint a naki templomra.
A Duna partján fekvő Báta település 56-os út felőli bekötőútja bal oldalán található az 1900 és 1904 között felépült kápolna, mely az előtte álló Krisztus-szoborral méltóképpen fogadja a látogatókat. A helyiek elnevezése szerinti Somosi kápolna a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épült a hívek adakozásából. A kápolna téglából készült és zsindellyel fedték le, ezt később cseréppel váltották fel. A Bátáért Egyesület tagjainak köszönhetően helybeli összefogással felújították, és 2002 októberében szentelték újra. Májustól szeptemberig a hétköznapi miséknek ad otthont. (http://www.bata.hu/nevezetessegek_elemei/ismertetok/somosikapolna.html (letöltés: 2012. 05. 08.))
Második helyszínünk a Szekszárdtól északra található Szedres. Hídjapuszta közigazgatásilag Szedres községhez tartozik, annak külterületét alkotja. Itt található az egykori Bezerédj-kastély és a hozzá tartozó Bezerédj-kápolna. A 19. század második felében épült neogótikus jegyekkel ellátott kápolna nagyon lepusztult állapotban van, de a régi korok hangulata így is átérződik a homlokzat díszítéseit szemlélve. Jó hír, hogy mindkét épület védési folyamata hivatalosan is megindult.
Végezetül látogassunk el a megye nyugati csücskében fekvő Nak településre. Az Árpád-kori településen az egész megyében egyedülálló templomra bukkanhatunk. A Fő utca 78. szám alatt 1902-1906 között épült fel Szent Mihály arkangyal tiszteletére Esterházy Miklós támogatásával a római katolikus templom. A templom megyei szinten teljes mértékben unikális megfogalmazású építészeti remekmű, mely nyugat-európai mintákat követ és a korszaknak megfelelően többféle stílust ötvöz. Az eklektikus templom tehát éppen úgy hasonlít egy neogótikus templomra, mint egy francia várkastélyra. A templomot nézve megmozdul a tér és az idő, ez a templom akármelyik nyugat-európai városnak díszévé válna. Örömteli, hogy országunk ilyen csodákat rejt. A templom jelenleg helyi védelem alatt áll, 1990-ben renoválták, állapota jó. Ezen kvalitásos, országos szinten is egyedinek mondható templomépület országos védelme nemcsak örökségvédelmi, hanem kulturális szempontból is megfontolandó.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások