pestimonika | 2013.06.19
A mostani többszáz oldalas „gigarendelet” helyett – amelyben néhány, mára már aktualitását vesztett mondatot 30-40 éve hurcolunk magunkkal - teljesen új OTSZ készül – mondta el Wagner Károly tűzoltó alezredes (OKF Tűzvédelmi Főosztály) a júniusban megrendezett Építész Tervezői Napon.
Egyszerűbb, átláthatóbb tűzvédelmi szabályzat a cél, a megjelenése 2014. január elsejére várható, a hatályba lépésig 3-6 hónapos átmeneti időt terveznek. Jogszabályi szinten csak a követelmények lesznek megfogalmazva, az ezek kielégítéséhez ajánlott műszaki megoldásokat a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv fogja tartalmazni, amelynek az alkalmazása a szabványokéhoz hasonlóan nem lesz kötelező, viszont ha a tervező más megoldást választ, akkor igazolnia kell az OTSZ által előírt biztonsági szint teljesülését. Az OTSZ 5.0 be fogja vezetni a kockázati osztály fogalmát és előírja majd tűzvédelmi használati utasítás készítését, amely a megvalósult állapotot fogja rögzíteni és az üzemeltetéshez nyújt majd segítséget.

A hőszigetelések tűzvédelmi követelményeit dr. Takács Lajos, a BME Épületszerkezettani Tanszékének egyetemi docense, a tervezői nap levezető elnöke foglalta össze, külön kitérve a tetőterek hőszigetelésére és a homlokzati tűzterjedés kérdéskörére. Amint arra felhívta a figyelmet, nemcsak az éghető anyagok okozhatnak problémát, hanem az is komoly kérdés, hogy a homlokzaton a nem éghető anyagok a helyükön maradnak-e tűz esetén. A szálas hőszigetelő anyagok tűzzel szembeni viselkedését Brassnyó László alkalmazástechnikus (Knauf Insulation Kft.), a polisztirol hőszigetelésekét Kruchina Sándor marketing vezető (Austrotherm Kft.), a PIR keményhabokét Szatmári Zoltán alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadó (Bachl Kft.) ismertette.

Az eddig általában alkalmazott leíró jellegű, preszkriptív eljárások, amikor például a füstelvezetést az alapterület százalékában adjuk meg, nem adnak választ mindenre. A tűzvédelemben is egyre inkább előtérbe kerülnek a mérnöki módszerek – hangsúlyozta Szikra Csaba tudományos munkatárs (BME Épületgépészeti és Épületenergetikai Tanszék) – amelyek a zóna- és a cellamodellekre oszthatók. Hő- és füstelvezetéssel a menekülési idő 3 percről 10 percre nő, a látótávolság normalizálódik (10 méter alatti értéknél pánik léphet fel), és ezzel a haladási sebesség sem csökken a kívánatos alá – foglalta össze a hő- és füstelvezetés jelentőségét Nagy Katalin tűzvédelmi szakmérnök, a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesületének elnöke.

Az ötvenes években a Ford gyár tűzesete kapcsán Amerikában dolgozták ki a tűzvédelem alapelveit, ebben a munkában a Colt cég is részt vett – mondta el Csordás Zoltán okleveles üzemgazdász (Colt Hungária Kft.). A Hoesch Építőelemek Kft. képviseletében Töltszéki Szilvia okleveles építőmérnök a könnyűszerkezetes térelhatároló szerkezetek tűzvédelmi kérdéseit elemezte. Az acél trapézlemezes födémek tűzhatásra történő viselkedését Kulcsár Béla főiskolai adjunktus (SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar) foglalta össze előadásában.

Az acélszerkezetek tűzvédelmi bevonatainak nemcsak tűzvédelmi, hanem korróziógátló és esztétikai funkciója is van. Fontos tudni, hogy mi az elvárt élettartam, mi a maximális hőmérséklet, ameddig a bevonat felmelegedhet, milyen szerkezetről van szó és milyen esztétikai igények merülnek fel – hangsúlyozta Figeczki Péter, a Sika Hungária Kft. műszaki tanácsadója. Nincs tűzgátló üveg, csak üvegezett tűzgátló szerkezet – hívta fel a figyelmet Szittya Zsolt mérnök-tanácsadó, a Vetrotech Saint-Gobain International AG képviseletében.

Ne kössünk kompromisszumot az igények, a műszaki szükségletek terén, előre végig kell gondolni, hogy mi a fő és a másodlagos funkció, mikor kell az ajtót automatikusan nyitni és zárni, van-e rendszeres szállítás rajta keresztül és mik a higiéniai szempontok – mondta el Jámbor Árpád, a Record Ajtó-automatizálási Kft. ügyvezetője. A tűz- és füstgátló ajtók beépítése legalább annyira fontos, mint a szerkezet minősége, csak minősített szerelő végezheti a kivitelezést – hívta fel a figyelmet Újszászy Gyula építész-tanácsadó (Hörmann Hungária Kft.).

A tűzvédelmi tervezésnek több célja is van, így az épület tűzeseti viselkedésének optimalizálása, a tűzkeletkezés kockázatának csökkentése, a passzív felkészültség és az aktív tűzvédelmi rendszerek összehangolása és a leginkább megfelelő tűzvédelmi megoldások kiválasztása. Ezeket a célokat el lehet érni az optimumtervezés mérnöki módszerével és a tételes előírások betartásán alapuló minimumtervezéssel is. A tűzvédelmi tervezés két nagy munkarésze a tűzvédelmi koncepció felállítása, majd a tűzvédelmi szempontok érvényesítése minden tervfázisban – mondta el dr. Takács Lajos a tervezői napot lezáró előadásában.
A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások