donkanyar | 2018.12.18
Bár a hatóság két évvel ezelőtt a világörökségi területen található műemlék épületen végzett építési-bontási munkálatok azonnali leállítását rendelte el, a legújabb határozat szerint már nem védett, tehát bontható a római, zsidó és civil csontokat is rejtő épület, amely 56-ban kulcsszerepet kapott a forradalomkor.

A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egy több műemléket érintő rendelet, amely néhány épületet műemlékké tesz, másokat pedig megfoszt ettől a címtől. Ilyen a Radetzky-laktanya is, amely Bem Palace lesz.

A következőkben tekintsük át az épület kalandos történetét!

Az Urbface.com kulturális adatbázis szerint az épület helyén korábban egy a Kr. u 50-ben alapított római katonatábor volt. Bécs 1840-ben rendelte el, hogy ezekre az ókori romokra egy magtárat és egy kincstári sütödét kell felépíteni. 1897-ben Benedicty József főmérnök tervei alapján az állam a volt klasszicista stílusú raktárt egy eklektikus stílusú laktanyává építtette át, amelyet gróf Joseph Wenzel Radetzky tábornagyról kereszteltek el. A laktanya az I. világháború ideje alatt hadikórházként működött, ahol többek között Fedák Sári színésznő, énekes-primadonna is ápolta a sebesülteket. Az 1944-es német megszálláskor a laktanyát a Gestapo kisajátította, hogy itt gyűjthesse össze azokat a Magyarországon tevékenykedő lengyeleket, akik futárként a szövetségesek aknamunkáját segítették. A kegyetlen kihallgatások után az elfogottak legtöbbjét később német koncentrációs táborokba szállították. Mivel 1944. októberétől az épület a Nyilaskeresztes Párt keretén belül működő Halálfejes Légió központja lett, a laktanya udvarán 60 zsidó származású civilt ki is végeztek. A világháború után a laktanyát kezdetben az Államvédelmi Hatóság, majd a csehszlovák minta alapján megszervezett Munkásőrség használta. A Radetzky laktanya 1956-ban ismét kulcsszerephez jutott: gyakorlatilag innen indult a kommunizmus megdöntésére szerveződött forradalom és szabadságharc. Az épület az 1989-es rendszerváltozás után a Magyar Demokrata Fórum (MDF) székháza lett, jelenleg irodaház.

A külföldi tulajdonostól 2016-ban vette meg a HB Reavis ingatlanfejlesztő, amely az Árpád-hídnál épít felhőkarcolót. A szlovák tulajdonú cég hozzá is látott az épület bontásának, de kiviteli engedélyek nélkül. (A korábbi tulajdonos Európa Ingatlanbefektetési Alap is bontotta már az épületet 2012 óta). Irodaházat akart ugyanis ide építeni. A Fővárosi Kormányhivatal viszont a műemléki védettségre hivatkozva leállította a bontást.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár



Építési megoldások