épületek
Serpentine 2026: A pavilon, mint olyan visszatért
Az elmúlt évek pavilonként nehezen definiálható installációi után a mexikói alkotók idén a gyökerekhez való visszatérést kereső munkával örvendeztették meg Londont.
Tadao Ando szigete – 3: A csend geometriája
Tadao Ando Naoshima szigetén igazi építészeti csodát alkotott, itt a geometriába zárt csendtől a sötétség templomáig minden megtalálható, ami az építészeti terek és az emberi lélek kapcsolatáról elmondható.
„Városi oázis” – egy ökológiai tér
A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.
Tadao Ando szigete – 2: Ellazító táj
Tadao Ando betonépítészete attól válik komplex vizuális élménnyé, hogy a sokak által ridegnek vélt anyag a Naoshima szigeten eggyé válik a természettel. A táj meditációs térré emelkedik, melynek élménye az egyes elemeit végigjáró séta közben élhető át.
Újabb kedvenc helyeim, egyiptomi érdekességek, 16. rész
Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.
Tadao Ando szigete – 1: A beton és a zen találkozása
A japán Szeto-beltenger apró szigete, Naoshima ma a világ egyik legismertebb kulturális zarándokhelye. Az egykori ipari településből néhány évtized alatt olyan „dizájnsziget” született, ahol a táj, a kortárs művészet és az építészet szinte vallásos egységbe rendeződik.
Élhető terek
Villáminterjú Martin Rein-Cano-val, a Topotek 1 építész és tájépítész iroda alapítójával.
Hetven év stadionja, 5G-vel
A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.
Építész Tervezői Nap szeptember 17-én