A különböző térelemek és a térhasználat közötti optimális kölcsönhatás keresése érdekes építészeti probléma. A válasz utáni kutatás az adaptív építészet felé tereli a figyelmet. A doktori munkában tervezett mikrotérrendszer alkalmazkodik a hely adottságaihoz, a használók viselkedéséhez, miközben energiahatékonyan és ökotudatosan működik.

Ősszel is folytatódik az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) Az építészet jövője című vitaestsorozata, amelynek 2025. szeptember 9-i témája az Ember és algoritmus. Az estek házigazdája változatlanul Katona Vilmos építészteoretikus, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram alumni ösztöndíjasa.

Az építészeti újrahasznosítás jegyében valósul meg a Magyar Építészeti Múzeum és Központ a Városligeti Fasor és a Bajza utca által határolt tömbben. A munkák során az új főépület mellett két századfordulós műemléki épület és két zártsorú irodaház újul meg, valamint egy mindenki számára nyitott városi közpark is létrejön.

Országos jelentőségű mérföldkőhöz érkezett a hazai közlekedés- és építészet jövője: az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti tervpályázatot hirdetett 2025. június 30-án az új, Debrecenben megépülő Magyar Közlekedési Múzeum tervezésére.

Az építészet jövője című beszélgetéssorozat harmadik alkalmán a hely szellemének témakörét járta körül meghívott vendégeivel a rendezvény házigazdája és moderátora, Katona Vilmos építészteoretikus.

Mennyire határozza meg a magyar építészetet a hely szelleme, és hogyan őrizhető meg a kulturális és történelmi identitás a kortárs tervezésben? Az építészet jövője című vitaestsorozat harmadik része a „genius loci” fogalmát és hazai vonatkozásait állítja középpontba.

Donald Trump ideológiai alapon készül kiárusítani számos modernista kormányzati épületet, többek között Breauer Marcel washingtoni épületét.

A finn faépítészeti díj, a Puupalkinto 2024-es nyertese a Katajanokan Laituri irodaház és szálloda lett.

Az építészet jövője témában indult sorozat a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet szervezésében. A nagy érdeklődést kiváltó első rész után, amely Makovecz Imre örökségével foglalkozott, ezúttal az építészeti oktatás jövőjét, lehetőségeit vázolták fel a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Az esemény életre hívója és moderátora Katona Vilmos építészteoretikus.

Az Alkotmány utca 29. alatti irodaház több szempontból is különleges. 1911-12 között épült fel Hajós Alfréd és Villányi János tervei szerint. Számos formai megoldását a new yorki felhőkarcolókról vette, fém-üveg homlokzata is igazi modern megoldás, míg díszítőmotívumai (méhsejt, szőlőfürt, kukorica, bimbó, koszorú) már utal a funkcióra.

Hogyan alakítja az építészképzés a jövő szakembereit, és mennyire felel meg a mai kihívásoknak? Az építészet jövője vitaestsorozat második részében március 18-án neves szakértők vitatják meg az építészeti oktatás helyzetét, kihívásait és lehetséges irányait.

Patrik Schumacher, a Zaha Hadid Architects vezetője korunk önpusztító építészetéről tett közzé értekezést, melyre a parametrikus megközelítésben véli a menedéket a megalkuvás egyre terjedő gyakorlata elől.