Interjú Andrea Valentini építésszel

Mielőtt belekezdenénk az „olaszországi jó gyakorlatok példáinak” tanulmányozásába, elmesélné, hogyan talált rá az építészpályára?

Először filozófiát és zenét tanultam Velencében; aztán egyik dolog követte a másikat, és így kezdődtek el az építészeti tanulmányaim. 

Történt egy mélyebb kulturális ébredés?

Határozottan.

Hogyan került kapcsolatba a zöld építészettel? Melyek voltak a zöld építészet főbb elvei a pályája kezdetén, és hogyan változtak ezek azóta?

Valószínűleg akkor, amikor 2008 körül találkoztam az Olasz Építési Tanács elnökével, aki mesélt nekem a nem sokkal azelőtt indult zöld építészeti mozgalomról, és beszélgettünk a mozgalom jövőjéről. Aztán 2010 körül elkezdtem különböző ezzel kapcsolatos rendezvényeken részt venni, webináriumokat követni.

Milyen újonnan felfedezett aspektusai vannak a zöld építészetnek?

Számos eszköz, például minősítési rendszerek is rendelkezésre állnak, de a legfontosabb az, hogy az ember folyamatosan képezze magát, és legyen meg a kellő szakmai tapasztalata.

Számos történeti épület felújítását, helyreállítását tervezte meg a zöld építészet szellemében. Hogyan lesznek ezekből „zöld  építészeti projektek”? Az ügyfél hozakodik elő ezzel az egyeztetések során, vagy a tervezési folyamat közben merül fel?

Változó: egyes esetekben én javaslom a történelmi épületek minősítési rendszereinek bevezetését, máskor pedig az ügyfél szeretné, hogy az épület megkapja a történelmi épület tanúsítását. Mindenesetre az épület történetiségének következménye a fenntarthatóság és a régi épület ellenálló képessége is, a rendelkezésre álló minősítési eszközök pedig szintén ezek megvalósulását segítik elő.

Miben különbözik egy műemlék-helyreállítás zöld szemléletű tervezése más zöld épületek tervezésétől? Hogyan veszik figyelembe a zöld szempontokat a helyreállítás tervezése során? Milyen nehézségek vagy érdekességek merülnek fel egy műemlék  helyreállításának zöld szemléletű tervezésében? 

Nagyon sok mindenben különbözik: egy régebbi épület történetét, rétegeit első ránézésre nem tudhatjuk, sok elemét csak a folyamat közben fedezzük fel. Egy új épületnél ez teljesen más, éppen ezért régi épületekkel foglalkozni mindig kihívást jelent. Tiszteletben kell tartani az épület jellemzőit, ami gyakran nem olyan egyszerű, és tiszteletben kell tartani az épület ellenálló képességét is, valamint a biztonságot és még egy sor más szempontot is figyelembe kell venni, köztük az épület új használati módját.

Említene néhány esetet, amikor az épület-helyreállítás szempontjai ütköztek a zöld építészet szempontjaival?

Igen, bizonyos esetekben a szabályozás és a minősítési rendszerek miatt a tervezőnek tűzvédelmi és légtechnikai rendszereket kell betervezni a történeti épületbe, ami nem is olyan egyszerű – például el kell rejtenie a csöveket. Ha egy projekt belvárosi helyszínen valósul meg, akkor minden előírást be kell tartani, míg hegyvidéki vagy mezőgazdasági területeken nincs szükség bonyolult rendszerekre: ha friss levegőre van szükség, csak ki kell nyitni az ablakot. 

Több olyan felújítást, helyreállítást tervezett, amelyek funkcióváltással jártak. Említene néhányat ezek közül, a funkcióváltás mögötti döntéshozatalt illetően? Melyik projektjeit tartja igazán „jó gyakorlatnak” a funkcióváltozás tekintetében? 

Ez azért fontos, mert a régi épületekben nem olyan egyszerű megvalósítani a funkcionális rugalmasságot, de ezt szem előtt tartva kell a tervezésnek nekikezdeni, világos elképzeléssel a szemünk előtt. A megrendelőnek gyakran nincs világos elképzelése a tervezés kezdetekor arról. hogy milyen változatok jöhetnek szóba, ráadásul az elképzelések időközben módosuhatnak is. A megrendelő új funkciókat szeretne hozzáadni, vagy egyes funkciókra mégsem tart igényt, emiatt pedig fontos, hogy már a tervezési folyamat kezdetén tisztában legyünk az elképzeléseket illetően, amelybe a rugalmas változtatások is beleférnek. 

Miben más Olaszországban „zöld épületeket” tervezni, mint Közép-Európában vagy attól északabbra? Az éghajlatbeli különbség könnyíti vagy nehezíti a zöld építészet előírásainak betartását (pl. hőszigetelés, üvegezés, benapozás stb.)? 

Olaszországban sajátos kultúrája van a régi épületek felújításának, és ennek technikái nagymértékben a szaktudáson alapulnak. Budán járva azt tapasztaltam, hogy a régi épületek nagy részét lebontották, ehhez hasonló munka azonban Olaszországban nem lenne lehetséges, mivel ott az eredeti épület bizonyos részeit, illetve az eredeti anyagait kötelező megőrizni, hacsak nem áll fenn közvetlen veszély. A történelmi épületek megfelelő fenntartásához tiszteletben kell tartani a kultúrát és a régi építéstechnikát. 

Említette Budát, és erről jelenleg is folynak a viták: ami történik, az ön szerint helyreállítás, vagy valami más?

Barátokkal és az Olasz Építési Tanács tagjaival látogattunk el Budára, és beszélgettünk erről; beszélgetésünk során szóba kerültek a második világháború utáni Olaszország hasonló projektjei, például a Monte Cassino rekonstrukciója, amelyet teljesen újjáépítettek.
Ebből kiindulva megvitattuk, hogy lehetséges új szerkezetet használni az újjáépítéshez, de az eredeti elemek egy részét is fel kell használni annak érdekében, hogy az eredetiséget megőrizzük. 

A megrendelői gyakran önkormányzatok. Lát-e különbséget a magánszemélyekkel vagy vállalatokkal való együttműködésekhez képest abban, hogy mennyire lehetséges a zöld előírásoknak megfelelni? 

Az állami projekteknél nagyon nehéz megfelelni, mert rengeteg megkötés van, rengeteg akadályon és ellenőrzésen kell túljutni, ráadásul néha a hatóságok nem ugyanazt a nyelvet beszélik, mint a régi épületekkel foglalkozó szakemberek. Ugyanakkor a felújítások általános színvonala nagyon magas. 

Mesélne az Interno Marche Design Hotel tervezéséről? Milyen érdekes vagy bonyolult helyzetek kerültek elő az egykori ipari épület szállodává alakítása során?

A Tolentinóban található, egykori Nazareno Gabrielli gyár felújítása egy nem mindennapi projekt volt, mivel korábban gyárépületként működött, de a 2016-os földrengés során megrongálódott, majd pedig Franco Moschini vásárolta meg, és ő finanszírozta az átalakítást szállodává. Ez a projekt jól példázza, hogy a magánberuházás és a kortárs építészet egyensúlya elősegíti a történelmi épület megőrzését. 

Melyek azok a zöld építészeti szempontok a felújítási, helyreállítási munkákban, amelyeket akkor is érdemes alkalmazni, ha a megrendelőnek egyébként nem célja a zöld tanúsítvány megszerzése? 

Tanúsítás nélkül is lehetséges magas színvonalú felújítást elérni, azonban a jelenlegi olasz állami szervek GBC (Green Building Council Italia) tanúsítást kérnek, amire kulturális lépésként tekinthetünk. Ez legtöbbször magas szintű garanciát jelent a tervezés és a felújítás minőségére vonatkozóan. Ezért a tanúsítvány megszerzése nagyon kívánatos lett.

Az interjút Oliver Sales készítette.
Fordította: Ware-Nagy Orsolya