Milyen építészeti gondolatok formálják történeti emlékeink megőrzését és hol a kapcsolat múlt és jelen között? Kazi Zsolt építész beszélgetése Kelemen Bálint építész, műemlékvédelmi szakmérnökkel, Szádvár sikeres rommegújításának gyakorlati példáján keresztül bepillantva a tervezés kulisszái és a történeti emlékek méltó megőrzésének elvei mögé.

A 2026 tavaszán megnyílt The St. Regis Budapest kialakításakor a műemléki értékek megőrzése mellett a modern technológia szinte láthatatlan beépítése jelentette az egyik legnagyobb kihívást.

Százharminc év után négy napra megnyílt Hauszmann Alajos Igazságügyi Palotája. A Kúria visszatér, vele Justitia szobra és a megőrzött bútorok. A Néprajzi Múzeum elköltözött és kiállítási szemléletet váltott, a Párttörténeti Intézet átalakult. A palota megújulása így egykori lakóinak változó történetét is felidézi.

A magyarországi rozsdaövezetek, vasút menti telephelyek és egykori ipari együttesek fejlesztésének legfontosabb kérdése nem az, hogy bontás vagy megőrzés következik-e. A valódi kérdés az, hogy a meglévő épület, az épületrész és a belőle kinyerhető anyag milyen új értékláncban marad használatban.

Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja 22. alkalommal díjazza a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi előzsűri idén közel 200 alkotás közül választotta ki a legjobbakat. A finalisták november 6-án mutatják be munkájukat a vezető magyar sajtóorgánumok képviselőiből álló médiazsűri és a nagyérdemű előtt az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A közönségszavazás és a jegyértékesítés elindult.

Változik a forma, a forrás és az építészeti nyelv, miközben az útkeresés megmarad. Árkay Aladár pályája a szecessziótól az új templomépítészet felé vezet, majd fiánál, Bertalannál folytatódik. A százéves Rákócziánum is változik, miközben a tér őrzi építészeti karakterének lényegét. Hol húzódik a határ változás és megőrzés között?

Hajógyár épült, hajó sosem készült benne. Az Atlantica nagyszabású terveiből egyedi ipari épületegyüttes maradt ránk, amelyet később a honvédség használt, körülötte pedig szinte érintetlen természeti világ alakult ki. A természet értéke ismert és védett. De ismerjük-e ugyanígy az épített örökség értékeit – és tudjuk-e, mit kellene megőrizni belőlük?

A veszprémi várnegyed felújítása az elmúlt évek egyik legjelentősebb hazai műemléki beruházása volt. A történelmi városrész megújítása 18 műemléki épületet érintett, a cél pedig nemcsak az épített örökség megőrzése volt, hanem olyan élő, használható terek kialakítása is, amelyek hosszú távon is méltó módon szolgálják Veszprémet.

A nagyvárosi luxus árnyéka vetül a kis templomra, miközben örökségének megőrzéséért, jelenlétéért küzd.

Az összefoglalás a homogén falszerkezetek mai alkalmazásának kihívásait mutatja be a gyakorlatban az under construction műterem munkáin keresztül.

A Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Építész Kamara idén is meghirdette a Budapest Építészeti Nívódíj pályázatát. Jelentkezni olyan, Budapest közigazgatási területén megvalósult építészeti alkotásokkal lehet, amelyek hozzájárulnak a főváros arculatának formálásához, vagy egy adott városrész használhatóságát, megjelenését érezhetően javítják.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.