A hétvégét Budapesten töltötte a Párizsban élő, libanoni származású világhírű építész, Lina Ghotmeh, és reméli, hogy a júniusi kongresszusra ismét el tud jönni. Érdekes, melyik épületeket látogatta meg – és nem is csak épületeket!

„Lina az egyik kedvencem, király, hogy elhoztad!” – örvendezett Nagy Csaba, a MÉSZ elnöke, az idei Nemzetközi Építészkongresszus programját meglátva. „Elképesztően érzékeny tervező!” – tette hozzá. De honnan ismerheti a magyar szakma a Párizsban élő neves építészt? Vannak magyar szálak!

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.

Noura Al-Sayeh, Lina Ghotmeh, Aziz Al Qatami, Anne Holtrop: olyan világhírű építészek jönnek Budapestre, akiknek nevéhez fűződik korunk egyik legfontosabb építészeti forradalma: az épített örökség újrafelfedezése, életre keltése kortárs építészeti eszközökkel – a Perzsa-öbölben.

"Álláspontok az Öbölből és azon túlról" (Positions from the Gulf and Beyond) – ez az idei Építészkongresszus témája. Noura Al-Sayeh, Sophie Al Maria, Aziz Al Qatami és Khalid Al Gharaballi, Anne Holtrop és Lina Ghotmeh fiatal építészek az idei előadók: mind a negyvenes éveikben járnak, és már világhírűek. Kik ők, és miért érdekesek?

A jubileumi eseményt a BDO Advisory rendezte november 25-én Párizsban. A 100. Euroconstruct konferencián bemutatott új előrejelzés szerint két egymást követő évnyi zsugorodás után az európai építési piac idén az óvatos stabilizáció szakaszába léphet: 2025-ben egy szerény, 0,3%-os növekedés várható, jövőre egy észrevehetőbb, 2,4%-os bővülés jöhet.

Kevés bútordarab formálta olyan mélyen Európa vizuális kultúráját, mint a Thonet-szék. Michael Thonet 19. századi találmánya – a gőzölt, majd sablonban hajlított bükkfa és a hatlyukú nádfonat kombinációja – nemcsak új bútortípust hozott létre, hanem egy teljesen ipari gondolkodást is megelőlegezett: a modern tömeggyártás rendszerét. Michael Thonet eredeti jelmondata: „Es biegt sich, aber es bricht nicht.” [1]

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ amerikai magántulajdonból szerzett korábban a világhírű magyar-amerikai építész, Breuer Marcell tulajdonában lévő tárgyakat.

Az építőipar és az ingatlanszektor első CSRD-jelentései az erős ESG-integrációt, az érintett felek fontosságát és a dekarbonizációt emelik ki – utóbbi esetében különösen a 3. körbe tartozó kibocsátásokat. Többek közt ez lesz a november 25-én Párizsban megrendezendő 100. Euroconstruct konferencia témája.

A Metszet 5. száma – hagyományosan – a felújítás témakörét járja körül. Az elmúlt időszak egyik jelentős munkája a Tihanyi Bencés Apátság idén tavasszal befejezett felújítása és bővítése, amelynek generáltervezője a Paulinyi & Partners.

Ma hivatalossá vált: a párizsi UNESCO Világörökségi Bizottság 47. ülésszakán Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út nem került fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára!

A Metszet 2. számában többlakásos lakóépületeket gyűjtöttünk össze. A hazai és európai épületek bemutatását egy kiállítás beszámolója egészíti ki, amelyen távolabbi, pl. kanadai, ugandai, amerikai példák is szerepelnek.