A város fénye több rétegben épül fel: alapvilágítás – történelmi fény – ünnepi fény – mozgó fény. Ezek együttesen hozzák létre a város éjszakai identitását. A fény rend, arány és jelentés. A városi fény akkor jó, ha a rétegek nem fedik el egymást, hanem hierarchikusan és kulturálisan értelmezhetővé teszik – a várost, és benne az embert.

Ahol a város, a forma és az ember találkozik a sötétben – a fény fest, de nem takar; kibont, de nem elfed.  A fényfestés mint párbeszéd: az építész, a város és az éjszaka közös nyelve. Mit jelent a fény az épített tér számára, és mit jelent számomra. A fény érzelmi és térbeli szerepét járom körül, azt a finom határvonalat keresve, ahol a fény nem dísz, hanem érintés, amely a várost esti életre kelti. Ez az írás egy szemléleti alapvetés: egy sorozat első darabja, amelyet a budapesti fényfestéseket elemző cikkeim követnek majd.

A fényfestés két értelmező iránya – a szakrális befogadás és a közösségi emlékezés – bemutatása A fény itt nem pusztán látvány, hanem értelmező és kapcsolatteremtő médium: a múlt, a tér és az ember közötti híd. A vetített fénykompozíciók, a zenei kíséret és a gyertyafény ugyanannak az emberi gesztusnak három arca – az emlékezésé.

A Lechner örökség című film újra ráirányította a figyelmet arra, hogyan született meg a magyar építészet egyedülálló nyelve – és milyen emberi együttműködés tette ezt lehetővé. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos közös munkája nem csupán technikai innováció volt, hanem szellemi kísérlet is: a hit, a tudás és az anyag összehangolása.

Zártkörű bemutatóját tartották Szabó Szonja rendező új filmjének, A Lechner örökségnek. A dramatizált dokumentumfilm Lechner Ödön életművét és szellemi örökségét dolgozza fel, építészeti, kulturális és emberi dimenzióban egyaránt. A vetítéshez kapcsolódva került sor a 'Lechner öröksége képekben' fotó- és rajzpályázat díjátadójára is.

Idén nyolcan vehették át a legrangosabb magyarországi művészeti elismerést a Nemzet Művésze díjat, köztük három építész, belsőépítész is.

A városokat átszelő közlekedési útvonalak gyakran képeznek kellemetlen akadályt a gyalogosok számára. Egy csehországi kisvárosban épült új gyalogos kapcsolat egyszerre több több célra is alkalmas, ezzel gyorsan népszerűvé vált a helyiek körében.

November 16-án immár tizenegyedik alkalommal, a szakma jeles képviselőinek meghívása mellett hirdették ki az Év Homlokzata 2023 pályázat győzteseit. A zsűri középület kategóriában a visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola bővítését, műemlék kategóriában a martonvásári Kiskastély rehabilitációját ítélte a legjobbnak.

Minden nagyvárosnak megvannak azok a funkcionális negyedei, melyekben az építészeti értékeket hiányában némi kreativitással könnyű felpezsdíteni az esztétikai értelemben is alvó környezetet.

Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző dél-európai (Spanyolország, Portugália, Olaszország) országokba kalauzolom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészen található kedvenc épületeimet és városaimat.

Manapság az utazás hétköznapi eseménnyé vált, egyes vélemények szerint talán túlságosan is. Szingapúrban úgy gondolták, ki kell mozdulni a repülőterek biztonság vezérelte monoton rutinjából, és egy különleges attrakcióval újra ünneppé emelni az elindulást és a megérkezést.

Az 1992-es világkiállításra épült magyar pavilon Makovecz Imre egyik legfontosabb épülete, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kilencvenes évek magyar építészetének is egyik legemblematikusabb alkotása. Az évek óta üresen pusztuló ház most úgy tűnik, gazdára talál. Egy gazdag spanyol üzletember, Mario López Magdaleno vásárolja meg és újítja fel.