2025-től kiemelt alkalmakon a látogatók is megcsodálhatják a veszprémi Érseki Palota 250 éves kápolnáját, ahová a most zajló restaurálásig csak kevesen nyertek bebocsátást. Az apró kápolna lenyűgöző alkotásokat rejt: Közép-Európa egyik kiemelkedő barokk festője, Johann Ignaz Cimbal mennyezetképén, a ragyogó fényben felfedezhetjük az Atya gondolataként megjelenő kisded Jézust is. 

Historizáló, neoreneszánsz stílusú, négy helyiségből álló szalonsor festett felületeit restaurálják a szakemberek a veszprémi várnegyed Kanonoki Házában, a szomszédos Kisszemináriumban pedig rábukkantak az épület egykori kápolnájára, amely 2025-re visszanyeri régi pompáját.

Idén eldöntöttem, hogy tavaly elkezdett kastélytúrámat a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében 2018 és 2020 között megújult Esterházy-kastély látogatásával folytatom Tatán. Lássuk, mit láttam!

A lépcsőtől a templomkeresztig megújult az ászári római katolikus templom, a helyi plébános, Magyaros László szavaival élve. A Baumit a felújításhoz a Várépítő Pályázat keretében építőanyaggal és tanácsadással járult hozzá.

A több évig tartó korhű rekonstrukció a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) beruházásában összesen 2,4 milliárd forintból valósult meg a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül.

Az Architecture d' Aujourd'hui kiállításán, Párizsban is nagy sikerrel szerepelt a Barát-Novák építésziroda. A páros sok értékes bérházat adott Budapestnek, de az ő nevükhöz fűződik többek között a Napraforgó utcai mintatelep egyik lakóháza és az albertfalvi OTI-telep is.

Az ország önkormányzati és állami főépítészei saját kezdeményezésükre 1996-tól évente más és más városban rendezik meg az Országos Főépítészi Konferenciát. Ez évben 2017. augusztus 23-25. között Tatán rendezik a XXII. konferenciát a Magyar Főépítészek – Országos Főépítészi Kollégium Egyesület, valamint Tata Város Önkormányzata szervezésében.

Veszprém városának mai képe hosszú évszázadokon át formálódott. Hogyan alakult ki a ma látható összkép? Milyen szándékok, társadalmi, politikai megfontolások vezérelték a huszadik század várostervezőit? Hogyan jelent meg mindez a közvéleményben, és milyen örökséget hagytak e zaklatott évtizedek? Ezekre keres választ a következő cikksorozat.