Község a fővárosi agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban.

Két éve költöztünk Érdre, ezért éppen ideje, hogy bemutassam Érd építészeti emlékeit: a minaretet, aztán az országzászlót, majd a Magyar Földrajzi Múzeum épületét, az Ófalui Szent Mihály templomot és a többieket. Elsőként most Érd jelképeit: Érd város címerét, Érd zászlaját, a Harangjátékot és az érdi Életfa térplasztikát ismertetem.

Budapest IX. kerülete, a Ferencváros mindenkiben más és más érzést kelt. A labdarúgás kedvelőinek a foci, az ingázóknak a pályaudvar, a szórakozni vágyóknak a Ráday utca éttermei jutnak leginkább az eszükbe róla – és a Malomudvar műemlék épületeit talán nem csak az építészet kedvelői ismerik.

Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző észak-európai (Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország, Svédország) országokba kalauzolom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészen található kedvenc épületeimet és városaimat.

A Dorte Mandrup Architekter által tervezett, az impulzív, ökonomikus Malmö részét képező új AURA épület mindössze körülbelül 20 perc bicikliútra fekszik a világ leghíresebb virágüzletétől, melyet 1968-ban Sigurd Lewerentz épített, mikor Malmö még egy füstös iparváros volt.

Az alábbi cikksorozatban olyan pécsi épületeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek állnak ma az egykori műemlékek helyén.

Aki ellátogat Svédország fővárosába, jól teszi, ha egy egész napot rászán a szabadtéri múzeumra, a világ talán leghíresebb skanzenjére. Az egész családnak tartalmas programot biztosít a csodálatos környezetbe telepített mesterséges város bejárása.

Válogatásom önkényes, abból a szempontból azonban logikus, hogy olyan helyszíneket szeretnék bemutatni, ahol személyesen is megfordultam. Tallinn és Riga után sor kerül majd a minden skanzenek "ősatyjának" számító stockholmi helyszín bemutatására is.

A zöldtetők esztétikai megjelenésük mellett számos egyéb előnnyel is rendelkeznek. Természetes módon tárolják a vizet, energiát takarítanak meg, nem utolsósorban pedig értékes életteret biztosítanak.

2050-re a Föld 9 milliárdos népességének 70%-a városban fog élni, de az energia 35%-át már most is az épülethasználat emészti fel. Így felmerül a kérdés: mitől lesz gazdaságilag fenntartható egy városrész? A Paulinyi & Partners szakemberei összegyűjtötték a 2020-as év négy legfontosabb trendjét, amelyek a fenntartható városépítészetet támogatják.

Parasztházak, malmok, gazdasági épületek, útmenti keresztek: népi építészeti örökségünk jelentős, de folyamatosan pusztul. A Népi Építészeti Program keretében idén is 1,5 milliárd forint jut az ilyen emlékek állagmegóvására, felújítására.

Ma este 17 óra körül kigyulladt, majd leégett az egykori István-malom épülete Békéscsabán, sérültekről nincs információ. A behir.hu portál szerint 1915-ben egyszer már pusztított tűz a malomban.