Dunánjárás címmel invitálta az érdeklődőket a HuGBC a Nemzetközi Zöld Építés Hete magyarországi programsorozatának megnyitójára és sajtótájékoztatójára. A Műegyetem rakpartról busszal vitték a résztvevőket, és csak útközben derült ki, hogy pontosan hová.

Bár az év eleje az 1. negyedéves adatok szerint jól indult az építőiparban, a 2. negyedévben lényegesen mérsékeltebb volt a beruházási kedv. A Projekt-Kezdés szintje nagyjából felére zsugorodott és mindössze kevesebb, mint 470 milliárd forint értékben indultak el építőipari kivitelezések. Ez 2021 óta a harmadik legalacsonyabb összeg.

1970-ben Budapesten megnyílt az ország első, diákok számára létesített önkiszolgáló étterme. A Pajtás egyszerre volt válasz a gyermekétkeztetés gondjaira és egy új vendéglátási rendszer kísérlete. Története azt is megmutatja, miként formálja a kiszolgálás módja az étterem terét – egészen az utolsó, 2017-es ebédig.

2026. 1. félévében nőttek a török építési költségek, a lakásár-növekedés reálértéken lassult, az engedélyek száma nőtt az állami lakásépítési programoknak köszönhetően. A 2. negyedév azonban már gyengébb volt az építési engedélyekben és az építési teljesítményben, így nem lehet tudni, hogy ezek a programok fenntartják-e a lakásépítés növekedését.

Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület által szervezett vitaestsorozat június 10-ei alkalmának témája a műemléki hatóság, a hatósági munka volt. A felkért résztvevőkö kívül a közönség sorai közül is számos szakember megosztotta tapasztalatait.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.

"Álláspontok az Öbölből és azon túlról" (Positions from the Gulf and Beyond) – ez az idei Építészkongresszus témája. Noura Al-Sayeh, Meitha Almazrooei,
Turki és Abdulrahman Gazzaz, Anne Holtrop és Lina Ghotmeh fiatal építészek az idei előadók: mind a harmincas-negyvenes éveikben járnak, és már világhírűek. Kik ők, és miért érdekesek?

Az év nem indult rosszul az építőiparban, az első negyedéves Aktivitás-Kezdés nem nagyon maradt el a 2025 azonos időszakában mérttől. Ugyanakkor a magasabb számokban jelentős szerepet játszott a Paks 2 5-ös blokkjához kapcsolódó alapozási munkák elindulása, ami árnyalja a kedvezőbb képet – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

Lezárult a Rákosrendező mesterterv – urbanisztikai és közterület-fejlesztési tervpályázat: a Bírálóbizottság kiválasztotta azt a pályaművet, amely a további tervezési munka alapjául szolgálhat Budapest egyik legjelentősebb barnamezős területének megújításában. A margitszigeti Kristály Színtéren tartott eredményhirdetésen megosztott harmadik helyezettet, második helyezettet és nyertest hirdettek, és további négy pályamű megvásárlásáról döntött a Bírálóbizottság.