Torontó keleti végén, egy lejtős telken áll ez a családi ház, mely játékosan ritmizáló ablakaival robbantja az unalmas utcaképet.

A mai élet káoszában az otthonnak menedékhelynek kell lennie, olyan helynek, ahova a háztulajdonosok visszavonulhatnak – vélik a Batay-Csorba építészei. A történelmi házsor elemeit szétrobbantva, majd a megrendelők emlékképeivel összegyúrva nem csak az utcakép, de az új otthon is átvitt jelentésekkel gazdagodott.

Nemcsak az osztriga-imádók szentélyének, hanem a kagyló-szkeptikusok megtérítésére is szolgál Vancouver új étterme, pontosabban „városi abrakoltatója” a kínai-negyedben. A tervező a Gehrynél és a Morphosisnál tanult Batay-Csorba Architects.

Az 1910-es években épült kertváros területe ősidők óta lakott, már Kr.e. 6000-ben is volt itt egy település. James Baby, egy francia-kanadai kereskedő 1500 hold földterületet vásárolt itt az 1820-as években, és a föld egészen 1910-ig a család tulajdonában volt, amikor is a kormány katonai célokra megvásárolta. Végül nem katonai barakkok épültek itt, hanem egy Robert Home Smith nevű emberé lett, aki kiépítette az angol hangulatú kertvárost, amelyet úgy hirdettek: „egy kis Anglia, távol Angliától”.

A kanadai Batay-Csorba Architects stúdió két keskeny lakóépületet tervezett Torontóban, melyek a terület történelmi építészetében talált kézművességgel keresnek rokonságot.

A Torontói Egyetem áttörésének köszönhetően olyan olcsó és egyszerű lesz a napelem előállítása, mintha újságpapírt nyomtatnánk.

A sajnálatos és elítélendő pénteki párizsi terrortámadás sorozat áldozatainak emlékére és az együttérzés jeleként a világ számos pontján borultak a francia trikolór színeibe a híres épületek, szobrok.

Cikksorozatom ötödik, befejező részében a kör alakú csarnokokkal foglalkozom: hol, merre milyen típusok épültek? Ezen kívül egzotikus épületeket mutatok be. - Montrealban mit neveznek ”A nagy ráfizetés”-nek?

Húsz szinttel a Park Avenue felett, a legendás Waldorf Astoria New York tetőteraszán, hat kaptárban csaknem 300.000 méh él.

Amikor két évvel ezelőtt a kanadai Mississaugában megpillantottam a Marilyn Monroe-tornyokat ahogyan hihetetlen kecsességgel megfordulnak a saját tengelyük körül, nem hittem volna, hogy valaha nagyinterjút fogok készíteni a tervezővel. Meglepetésként ért a hír, hogy az épületek tervezője nem más, mint Burka Attila, magyar származású építész.

A kanadai Partizans építészei vízbe billenő faládát terveztek a Huron-tó partjára. De vajon mit rejt a sziklák közt megbúvó jellegtelen építmény?

1992-1998 között a XVIII. kerület főépítésze voltam. A kerület térségében akkor az M0-ás nyomvonal-vezetését kellett meghatározni. 1993-ban a lakossági ellenállás meggyőzésére segítségképpen egy kanadai közlekedési szakértőt, Dick Gordont hívtuk meg, aki 2014. júniusában nyugdíjasként visszatért.