Városi méhészet New Yorkban

A méhek lassan elkezdenek a telelésre (teleltetésre) koncentrálni, a hideg évszakra történő felkészülési idejük hamar elmúlik.
Ezért is öröm számomra, hogy épp egy évvel ezelőtt közölt cikkem után újabb méhes írásba futottam.

A szorgos rovarok a közeli Central Park és Bryant Park növényeit látogatják, és onnan gyűjtik össze a nektárt és a virágport. A kiváló minőségű városi mézet a luxusszálloda konyháján használják fel, és az étteremben szolgálják fel a vendégeknek. Az eddigi adatok szerint szálloda tetőteraszán élő méhek átlagosan évi 220 kilogramm mézet termelnek.

Az ötlet a Waldorf Astoria étteremvezetőjétől, David Garcelontól származott, aki elkötelezett híve annak, hogy helyben termelt hozzávalókat használjanak fel a konyhán, ráadásul már foglalkozott méhcsaládokkal a szülővárosában, a kanadai Torontóban. A városi méhészkedés meghonosítása azonban nem volt egyszerű mulatság New York-ban. Bár sokan foglalkoztak már méhekkel a metropoliszban, éveken át csak illegálisan vehettek birtokba háztetőket vagy elhagyatott telkeket a városban. Emiatt Garcelon maga mellé állított egy profi méhészt, Andrew Coté-t, akivel közösen lobbiztak, így végül 2010-ben New York városa eltörölte a tilalmat. A győzelem óta 300 kisebb-nagyobb városi méhészet működik a nagyvárosban. Az időzítés nem is lehetett volna tökéletesebb, hiszen az akkori polgármester, Michael Bloomberg és a város egyik legbőkezűbb támogatója, David Rockefeller bejelentették, hogy a MillionTrees NYC kezdeményezés 10 millió dollárt kap arra, hogy 2017-ig újabb egymillió fát ültessenek el a városban.

A városi méhészkedés az ezredforduló környékén vált népszerűvé világszerte. Olyan nagyvárosokban jelentek meg háztetőkön a kaptárok, mint Párizs, Toronto vagy London (Osloról se feledkezzünk meg:szerk). Torontóban 2008-ban a Fairmont Royal York Hotel indította el saját méhészetét. A példát mások is követték, így Berlinben a Hotel Intercontinental, Párizsban és Bécsben pedig az operaház tetején működik a városi méhészet, de nem marad ki a méhészkedésből a Louis Vuitton luxusmárka sem, aki partnereinek kedveskedik e különleges termékkel.

Mi ebből a tanulság?
Az ember a megapoliszokban is szép komótosan kezd visszakanyarodni a természethez, a természeti (természetes) értékekhez. Nem ma kezdődött a házak zöldbe öltöztetése, az ötödik homlokzat figyelembe vétele (zöldtető).
Az más kérdés, hogy a méheknek nem csak a Central parkig kell távolságot megtenni földközelben, hanem a toronyház tetején lévő kaptárakig is fel kell emelkedniük, természetesen lift nélkül.
Bődületes alkalmazkodóképességről tesz tanúságot a nagyvárosi méhek élete.

Forrásoldal

Fotók: waldorfnewyork.com

(Egyébként Budapesten is folyik, mindig is folyt méhészkedés, ha nem is szálloda tetején. A legújabbakról itt – a szerk.)