A beton a világ széndioxid-kibocsátásának 7-8 százalékáért felel, Európában körülbelül csak fele ennyiért, ami elsősorban a hulladékból nyert hőnek köszönhető. Most a gerilla-szobrairól híres Kolodko Mihállyal összefogva dunaparti cápaszobrokkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelemre.

A vállalatok egyre inkább a fenntartható beruházásokba fektetnek tőkét mivel a szabályozások is egyre inkább a zöld befektetéseket követelik meg. Egyre több cég építi be stratégiájába az ESG szempontokat is – írja Michael Armstrong az EY Ireland-től, mely az Euroconstruct ír tagintézete.

Napról napra erősödik a társadalmi igény, hogy megóvjuk természetes közegünket a káros környezeti hatásoktól, így gondolva az utókorra. A drasztikus éghajlatváltozásra reagálva az építészetben is közkedveltek a környezetkímélő, zöld megoldások. Ennek következményeként az energiahatékony passzívházak száma is folyamatosan növekszik.

A stockholmi székhelyű építész tervező iroda, az Utopia Arkitekter tervezte a Skýlit, a világos kék kabinokat, amelyek a világ egyik legszebb táján találhatók.

A Tredje Natur dán építésziroda radikálisan új projektet mutatott be: a Pop-Up projekt egyszerre kezeli a nagyvárosok három problémáját: a záporok után hirtelen áradásokat, a parkolóhelyek hiányát és a parkok hiányát. A terv a New York-i St. John's Parkba készült, de Budán is el tudnánk képzelni.

A passzívházak, melyek 80-95% energiát és széndioxid kibocsájtást takarítanak meg, alig kerülnek többe, mint a hagyományos épületek. Ezért nem csoda, hogy Európa szere már 32.000 passzíváz épült, ezzel „trendsetter” szerepet játszik az energiahatékony építészet és a „nearly zero energy buildings”, azaz a zéró-CO2 közeli építészet terén.

Március 4-én a Tavaszi Építészeti Fesztivál programsorozat részeként rendezik meg Budapesten, az Építészek Házában az idei Zero CO2 Fenntartható Építészet szakmai konferenciát. A fesztivál másnap a MÉSZ Nemzetközi Építészkongresszusával folytatódik.