kiállítás cikk kolodko mihály ddc evobuild

Lehet a beton környezetbarát? Kolodko szoborral válaszol


Csépé | 2024.05.27

A beton a világ széndioxid-kibocsátásának 7-8 százalékáért felel, Európában körülbelül csak fele ennyiért, ami elsősorban a hulladékból nyert hőnek köszönhető. Most a gerilla-szobrairól híres Kolodko Mihállyal összefogva dunaparti cápaszobrokkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelemre.

„A legújabb Kolodko-szoboregyüttes egyértelmű üzenete a környezettudatos élet szükségszerűsége. Ezt pedig nemcsak a művek formai koncepciója kívánja közvetíteni, hanem azok alapanyaga is szimbolikus kettőséget hordoz. Az elkészülő cápák létezésének szubsztanciája ugyanis a hulladék, kötőelemüknek pedig a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) evoBuild termékmárkájához tartozó alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású cementből készült betont választotta a művész. Utóbbi, a közelmúltban bevezetett kategóriába hangsúlyozottan a vállalat alacsony szén-dioxid-kibocsátású cement- és betontermékeit sorolja. Az építőanyag-ipari cég anyavállalatához, a Heidelberg Materials-hoz hasonlóan kiemelten kezeli a klímasemlegesség kérdését, ezért is döntöttek úgy, hogy Magyarországon is elérhetővé teszik az evoBuild termékcsaládot, mely a hagyományos betonnal azonos friss és megszilárdult tulajdonságokkal rendelkezik, azonban minimum 30%, de akár 80%-kal is csökkenti a CO2 lábnyomát.” – írja az összefogás sajtóközleménye.

Mint a DDC videója mutatja,  a művész az evoBuild30 CEM II/B-M (V-LL) 32,5 cementet használta. Ez 30%-kal alacsonyabb kibocsátású, mint a referenciaérték, de létezik 50 illetve 70%-os termék is. Az érték újrahasznosított adalékanyag alkalmazásával a betonra vetítve 80%-ra is feltornázható. Vélhetően elsősorban LEED, BREAM, DGNB rendszerekben előnyös alkalmazni ezeket a termékeket. A Heidelberg Materials egyébként nullára is le tudja vinni a nettó kibocsátást, evoZero terméke esetében a fennmaradó 20% körüli kibocsátást a norvégiai Brevikben hamarosan elkészülő széndioxid-leválasztó üzem ellensúlyozza, a légkörből kivont széndioxidot kimerült földgázmezőkbe szivattyúzva és végleg kivonva a körforgásból.

A váci kezdeményezésre visszatérve: „Minden szoborban érdemi alkotóelemként jelenik meg a Duna-parti hulladék. Elkészítésükhöz ugyanis a kihelyezéshez kiválasztott partszakaszon fellelt szemetet gyűjtött és használt fel a szobrász. Ezúttal tehát a Kolodko-szobrokra jellemző karikaturisztikus vonás már a szoborcsoport anyagválasztásában is tetten érhető, hiszen a szobrok teste egyszerre épül fel a dunai hulladékból és az alacsony ökolábnyomot biztosító, új betonból. Az alkotások ráadásul egyenként a partszakasz szennyezettségét is tükrözik, hiszen annál több került egy-egy cápába a hulladékokból, minél többet lehetett fellelni az adott helyszínen."

A cementcápák több mint fél éven keresztül a Váci Tragor Ignác Múzeumban is megtekinthetőek lesznek, hiszen Kolodko Mihálynak időszakos kiállítása nyílik az intézményben, Dunai Cápa címmel. „Nagy megtiszteltetés, hogy a váci múzeum adhat otthont a művész legújabb alkotásainak. Szeretnénk megmutatni, hogy a kultúra lehet meghökkentő, szórakoztató és egyben elgondolkodtató is. Egy-egy cápaszobor mondanivalója túlmutat önmagán, felkiáltójel a Duna védelmében. Reméljük, a környezetszennyezés csökkentésének üzenetét is magukkal viszik a kiállítás látogatói.” – mondta Fehérváriné Tóth Helga, a Tragor Ignác Múzeum igazgatója.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár



Építési megoldások