2026. október 7-én délelőtt, a Magyar Építészek Háza – Kós Károly teremben került sor a rendezvényre, amelyen az idei díjazottak mellett a Brick Award történetéről és a Wienerberger újdonságairól is szó esett.

Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

2026 június 20-án – kilenc év után – néhány órára ismét látogatók léphettek be az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépületébe a Múzeumok Éjszakája alkalmából. A rendkívüli alkalmat több kormányzati nyilatkozat és a Ráth György-villában megnyílt „Iparkodjunk! Lechner” időszaki kiállítás előzte meg. A rekonstrukció ügye ismét napirendre került.

A profi városnézők első szabálya: nézz fölfelé is! Fenn, a tetők síkjában épp annyi látnivaló akad, mint az utcák szintjén. A kerámia tetőcserepeket gyártó Tondach felkérésére kiválsztottam hét magyar várost, amelyeket érdemes felkeresnie a tetők szerelmeseinek és minden megszállott városbúvárnak is.

A Lechner örökség című film újra ráirányította a figyelmet arra, hogyan született meg a magyar építészet egyedülálló nyelve – és milyen emberi együttműködés tette ezt lehetővé. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos közös munkája nem csupán technikai innováció volt, hanem szellemi kísérlet is: a hit, a tudás és az anyag összehangolása.

Lechner Ödön építészete a tetőn találta meg a legmagasabb erkölcsi pontját. Ahol más lezárást látott, ő ott megkoronázást tervezett. A Zsolnay-kerámiák, pirogránit figurák az „ötödik homlokzat” szavai, amelyek az égnek szóltak. Ma ez a nyelv már ritkán hallható, de Lechner épületei még most is beszélnek arról, hogy az építés egykor ima is volt.

Zártkörű bemutatóját tartották Szabó Szonja rendező új filmjének, A Lechner örökségnek. A dramatizált dokumentumfilm Lechner Ödön életművét és szellemi örökségét dolgozza fel, építészeti, kulturális és emberi dimenzióban egyaránt. A vetítéshez kapcsolódva került sor a 'Lechner öröksége képekben' fotó- és rajzpályázat díjátadójára is.

Ebben a sorozatban olyan pécsi homlokzatokat mutatok be, melyek megítélésem szerint pozitív irányba fejlődtek a homlokzati felújítást követően. A rendelkezésre álló korábbi utcaképpel összehasonlítva a jelenlegi állapotokat megtekintve egyértelműen látható a fejlődés.

Tartószerkezeti, műemléki kutatási, építészeti és történeti belső tér helyreállításával kapcsolatos kérdések is szerepeltek a Történeti épületek helyreállítása szakmai fórumon, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) szervezett a pécsi Pollack Expo keretében.

Másik épületbe helyezik át a világhírű pécsi Zsolnay-gyár termelését, amelynek korszerűsítése és hatékonyságnövelése új fejlesztési területeket nyit meg jelenlegi működési helyén. Többek között egy olyan tematikus kulturális, üzleti, konferencia- és hoteltömb létrehozása a cél, amely a valóságban is hordozza a Zsolnay-örökséget.

Ebben a sorozatban olyan pécsi homlokzatokat mutatok be, melyek megítélésem szerint pozitív irányba fejlődtek a homlokzati felújítást követően. A rendelkezésre álló korábbi utcaképpel összehasonlítva a jelenlegi állapotokat megtekintve egyértelműen látható a fejlődés.