A Flórián térre 2017-ben készült el hosszú társadalmi egyeztetéssel az átalakítás terve, mely sajnos azóta is csak terv. A főváros most némi aktualizálás után hozzálát a megvalósításhoz! De vajon mi is ez a terv? Két éve a Tájépítész történetek című könyvben mutattuk be a Garten Studio munkáját, melynek idevágó részlete most a Tervlapon olvasható.

Tényleg ez a legjobb magyar építészéletmű-térkép. Ami – lássuk be – annak is köszönhető, hogy ezen kívül csak egyetlen másikról tudok. Ez persze nem von le semmit az értékéből, sőt! Klassz lenne, ha a kezdményezést mások is követnék, és egyre több magyar alkotó életművét lehetne így böngészni.

Az 1992-es világkiállításra épült magyar pavilon Makovecz Imre egyik legfontosabb épülete, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kilencvenes évek magyar építészetének is egyik legemblematikusabb alkotása. Az évek óta üresen pusztuló ház most úgy tűnik, gazdára talál. Egy gazdag spanyol üzletember, Mario López Magdaleno vásárolja meg és újítja fel.

A Metszet első száma hagyományosan az Építészkongresszus témáival jelentkezik, amelynek idei címe Az építészet természete. 

Új könyvem jelent meg Templomséták a Dunakanyarban címmel, a tavaly kiadott Templomséták Budapesten folytatásaként. A szokásos sajtóközlemény helyett most én írok néhány sort a könyvről. Bár ezen a vidéken van az ország legnagyobb temploma is, ezúttal inkább az egyik legkisebbről mesélek.

November 6-án 17. alkalommal ismerték el az idei év legkiemelkedőbb alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében az Uránia Nemzeti Filmszínházban. 

Egyedülálló program kezdődik negyedóra múlva, 10:00-kor és tart a következő 24 órában a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) szervezésében. Wesselényi-Garay Andor tudományos főmunkatárs 24 órán át, óránként más-más interjúalannyal fog beszélgetni kortárs építészetről. Az első hazai, 24 órás építészeti interjúmaraton egyben rekordkísérlet is lesz. 

Egy üllői családi házzal a Konkrét Stúdió csapata a legjobb épület kategóriában, míg Szántó Hunor Albert Táj-Restaurációs Központja a legjobb terv kategóriában nyerte el a 2020-as Média Építészeti Díját.

Ha külföldön járunk, természetesnek vesszük, hogy meglátogatjuk a nevezetes egyházi épületeket, megnézzük a híres freskókat, szobrokat, elolvassuk a ház gyakran kalandos történetét. De belegondoltunk már abba, hogy Budapesten is hasonlóan izgalmas templomok, zsinagógák vagy épp kápolnák vannak?

Az új Trianon-emlékmű megosztó lesz – hogyne lenne az, ilyen témánál ez sajnos ma természetes. Az esztétikai érvek és ellenérvek mellett az utóbbi időben egyre nagyobb hangot kapott az ideológiai is. Bár látni még senki sem látta, egyre többen kérdeztétek, hogy nekem mi a véleményem róla. Szóval nagyon óvatosan, de megpróbálom megfogalmazni.

Az egykori Igazságügyi Palota épületét mindenki úgy ismeri, hogy a Néprajzi Múzeum. Ugyanis az működött a Kossuth téri épületben 1973 és 2017 között. Pár éve aztán döntés született az intézmény kiköltöztetéséről, hogy ismét a Kúria kapja meg házat. Ám azt kevesen tudták, hogy az épületnek durván a harmadát nem is a múzeum foglalja el.

A vízi csúszda annál jobb, minél magasabbról indul. Ha pedig már úgyis magas építményt emelünk egy strandon, akkor az miért ne nézzen ki valahogy? A ma megnyílt debreceni Aquaticum Strandfürdő a BORD Építész Stúdió tervei szerint épült át, akik a műfajban szokatlan építészeti megoldással dobták fel a teret, amit még az átadás előtt járhattunk be.