A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A Nagyapám Háza népi építészeti képzések 2. előadásán bemutatásra kerültek a víz- és hőszigetelés nélküli történelmi épületeink korszerűsítésének, felújításának, renoválásának lehetséges megoldásai, hagyományos építőanyagok segítségével. Vizesedés, vakolatválasztás, lélegző mészpadló, kender mint építőanyag, kivitelezői tippek...

Idén nyáron a horvát gazdaságot, beleértve az építőipart is, komoly károk fenyegetik. Ezek egyelőre nem mélyrehatóak, ez azonban június közepére, sőt, akár május végére is jelentősen romolhat, mind a tényleges kár, mind a veszélyérzet tekintetében. Sok tényező játszik szerepet, melynek egy oka van: az amerikai-izraeli-iráni háború.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Az aláöntő, kiöntő habarcsok alkalmazása elsősorban olyan szerkezeti csomópontoknál jelenik meg, ahol a terhek biztonságos átadása kritikus. Ilyen például acélszerkezetek talplemezeinek rögzítése, gépalapok kialakítása vagy előregyártott elemek alátámasztása.

Szervesen illeszkedik a revitalizációs program kusza szövetébe a téglaépítészet mestereinek alkotása.

Magyarország első, világeseményre tervezett atlétikai stadionja múltat és jövőt kapcsol össze. Nevét egy olimpiai bajnok hagyományához köti, használatában városi térré válik. Építészeti karakterét a szerkezet adja: nem rejtett technika, hanem olvasható forma – amely az esti megvilágításban válik igazán láthatóvá: a stadion ilyenkor megszólal.

Az utóbbi években nagy figyelem irányul a magyar brutalizmus történetére az építészettörténeti kutatásban. A kiállítás ennek a folyamatnak fontos állomása. A kutatás 3 éven át zajlott a MÉM MDK keretében. 120 épületről készült fotódokumentáció, amelyet helyszínbejárások, archív források és az építészekkel készített interjúk egészítettek ki.

Még emlékszünk a szintén magyarok lakta Újvidék leszakadó előtetejére, de ma újabb tragédiáról érkezett hír Révkomáromból. Életét vesztette egy 51 éves férfi, a hivatal ügyfele, egy 64 éves férfit légimentők szállítottak kórházba, valamint egy 67 éves férfi könnyebb sérüléseket szenvedett. A nyilvánosságra hozott fotók alapján tippelhetünk az okokra is. Tanuljunk belőle!

Svédország mélyépítési piacán példátlan a fellendülés: minden szegmens egyszerre bővül. Az évtizedek óta elhalasztott karbantartásoknak köszönhetően az új, 2026–2037-es Nemzeti Infrastruktúra Terv a valaha volt legnagyobb, reálértéken 27%-os növekedést jelent elődjéhez képest. Csak az útkarbantartás várhatóan 30%-kal fog nőni reálértéken 2028-ra.

Az építészirodák nagy része már átlépett a "papírvilágból" a CAD-rendszerek felé, kevesebben haladtak tovább, a BIM tervezés világába. Pedig az élcsapat már az AI, a mesterséges intelligencia támogatott tervezéssel foglalkozik.

2025 végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésre bocsátotta a Béla király úti egykori kormányvendégházat. A 28,36 milliárd forintos kikiáltási ár egy több mint hetvenöt éven át zárt, őrzött, állami hatalmi tér történetét zárja le – vagy inkább most teszi először láthatóvá. Ami eddig a falakon belül maradt, az az árveréssel nyilvánossá vált.