1970-ben Budapesten megnyílt az ország első, diákok számára létesített önkiszolgáló étterme. A Pajtás egyszerre volt válasz a gyermekétkeztetés gondjaira és egy új vendéglátási rendszer kísérlete. Története azt is megmutatja, miként formálja a kiszolgálás módja az étterem terét – egészen az utolsó, 2017-es ebédig.

Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.

A Művészetek Völgye programsorozatán belül megrendezésre került egy építészeti kiállítás, amely az elmúlt évek népi építészeti alkotótáborainak munkáit hivatott bemutatni.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

Idén is kiemelkedő érdeklődés mellett zárta a 2026-os általános felvételi eljárást a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK). Szeptembertől 724 új hallgató kezdi meg tanulmányait a kar magyar nyelvű képzésein, hozzájuk pedig várhatóan mintegy 160 külföldi diák csatlakozik.

Az óvodások előre beültetett fűmagos dobozokba emberkékkel, virágokkal házat készítenek, a kisiskolások újra-hasznosított tejesdobozból kiskertet, dekorgumiból hűtőmágnest, zsugorkából nyakláncot varázsolnak, és azt vitatják meg, hogy miért is jó, ha zöldebb egy város, ők maguk miként tudnak részt vállalni ebben a folyamatban.

A Dunapark, Budapest ikonikus art deco kávéháza történetével közel kilenc évtized városi életének lenyomatát őrzi. Ugyanaz az építészeti tér három különböző korszakban három eltérő életformához alkalmazkodott, miközben Hofstätter Béla és Domány Ferenc eredeti térgondolata végig felismerhető maradt.

A Dunakeszi Diáknegyed egyik legfontosabb tervezői célkitűzése az volt, hogy a két oktatási intézmény ne csupán funkcionálisan kapcsolódjon egymáshoz, hanem valódi közösséget alkosson. 

„Álláspontok az Öbölből és azon túlról” címmel rendezték meg a XXIII. Nemzetközi Építészkongresszust. A meghívott előadók munkáiban a hely, a klíma, az anyag és a kulturális emlékezet az építészeti gondolkodás kiindulópontjaként jelent meg.

Marótzy Katalin egyetemi docens és a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szervezésében valósult meg a Hauszmann 100 emlékkonferencia 2026. május 27-én a BME K210-es termében. 

Mit jelent ma utazni egy olyan világban, ahol minden hely elérhető, de egyre kevesebb élmény valódi? A FabrianoInAcquarello nemcsak egy nemzetközi akvarellfesztivál, hanem egy működő modell arra, hogyan válhat a város az alkotás közegévé, az utazás pedig részvétellé. Egy kortárs Grand Tour, ahol a résztvevők nem nézők, hanem alkotók.

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.