2022 közepén a gyors kamatemelések miatt az európai lakásberuházások beestek. Tavaly a növekvő hitelköltségek és a csökkenő hitelállomány miatt jelentős zsugorodás következett be. De az idei kamatcsökkentés stabilizálódásra utal, és ha a hitelezés és a lakáspiac fellendül, jövőre a növekedés visszatérhet – véli az Euroconstruct osztrák elemzője.

Tavaly a készpénzes vásárlók számára a lakások megfizethetősége történelmi magas szintre nőtt Romániában, míg a jelzáloghiteleseknek a kamatemelés miatt kevésbé megfizethetőek lettek a lakások – véli Dr. Sebastian Sipos-Gug, az EECFA román kutatója.

Szlovéniában egyre sürgetőbb a megfizethető bérlakások iránti igény mivel a kereslet továbbra is meghaladja a kínálatot. Simon Maljevac, a szolidaritásért és a jövőért felelős miniszter ambiciózus tervet terjesztett elő, melynek célja további bérlakások építése.

Az Euroconstruct szlovák kutatója, Radovan Kostelník (ÚEOS), a szlovák lakásépítési teljesítmény és tulajdonosi szerkezet alakulását nézte meg az elmúlt 30 évben, és hasonlította össze az előbbit a hasonló népességű Euroconstruct-tagországokéval.

Az Euroconstruct legfrissebb előrejelzése szerint idén és jövőre a legtöbb európai építési piacon zsugorodás várható az infláció, a magasabb árak és a gyengébb kereslet miatt. 2025-ben és 2026-ban azonban a növekedés újraindulhat, bár szerény számokkal. A 96. Euroconstruct konferenciát az EY Ireland szervezte Dublinban december 1-jén.

2022 újabb rekordév volt a szerb lakóingatlan piacon és a kereslet idén is erősebb mint a kínálat, bár az építési engedélyek elkezdtek csökkenni. A bérlakáspiacot az itt letelepedő orosz és ukrán állampolgárok támogatják, magasan tartva a bérleti díjakat – véli Dejan Krajinović, az EECFA szerb kutatója.

Az Euroconstruct cseh kutatója, David Frič szerint a magas infláció olyasvalamit hozott, amire Csehországban régóta nem volt példa: a lakásáremelkedés megtorpanását. A lakáspiac jelentősen lelassult, a szereplők gazdasági fellendülésre várnak és a befagyott kereslet hamarosan eléri az építőipari cégeket is.

Ez az a kérdés amelyet a lakásvásárlók és a lakásépítők is gyakran feltesznek. Az előbbiek annak szurkolnak, hogy az árak csökkenjenek, míg az utóbbiak attól tartanak, hogy az árak csökkenni fognak. Dr. Sebastian Sipos-Gug, az EECFA román kutatója, több olyan tényezőt is megvizsgált, amely erre vagy arra billentheti a lakáspiac egyensúlyát.

Az EECFA új előrejelzése szerint a délkelet-európai építési piacra prognosztizált 3%-os csökkenés 2024-ig még nem drámai. Dráma a kelet-európai régióban van, mely Ukrajna nélkül várhatóan 2023-ban eléri a mélypontot. Az ukrajnai háború óta ugyanis az EECFA felfüggesztette az előrejelzést Ukrajnára.

A lakásépítés még mindig az orosz építési piac egyik legnagyobb szegmense. A lakossági reáljövedelem utóbbi években tapasztalt stagnálása miatt a lakáskeresletet a támogatott jelzáloghitelek ösztönözték. A 2018-ban indult állami programok konkrét csoportoknak szóltak, de a 2020-as járvány miatt egy átfogó gazdaságélénkítő csomag részévé váltak.

„A spanyol építőipar, bár nem válságálló, nem is számít csökkenésre. A megszorítások közepette Spanyolország a kispadról nézte Európa legtöbb építési piacának bővülését, így az építési keresletet itt nem is kell azonnal lehűteni” – véli Josep Ramon Fontana, az Euroconstruct spanyol tagintézete, az ITeC kutatója.

Törökországban a rekordmagas infláció és a megugró energiaárak az építési piacot is érintik. Bérlakáshiány is van, amelyet az ország által befogadott 3 920 000 menekült is súlyosbít. A negatív tendenciák ellensúlyozására, a júniusban elfogadott lakbérbefagyasztási törvény mellett, a kormány nagyszabású szociális lakásprogramot jelentett be.