Mi történhet az európai építési piacon 2026-ig
A 2022-es növekedési időszakot követően az Euroconstruct 19 országának építési piaca borúsabb kilátásokkal néz szembe idén és jövőre is mivel a kamatemelések és az ukrajnai háború következményei visszafogják a növekedési lehetőségeket. Tavaly a teljes építési teljesítmény stagnálását prognosztizálta a szövetség 2023-ra és 2024-re, az idén nyári előrejelzés viszont negatív tartományba fordult. Az Euroconstruct elemzői a friss, idén téli előrejelzésben 1,7%-os csökkenést jósolnak 2023-ra és további csökkenést 2024-re. 2025 és 2026 mérsékelt, évi 1,5%-os növekedést hozhat.
Országszinten vannak olyan sajátosságok amelyek hatnak a regionális piacok alakulására is. A 19 építési piac többségén lassulás látható – egyeseken jobban, mint másokon – a kamatlábak és az építési költségek meredek emelkedése, a tartósan magas infláció, a háztartások vásárlóerejének csökkenése, a gyengébb gazdasági növekedés, a szűkös államháztartás és az ingatlanárak esése miatt. A jelenlegi kamatszint mellett az ingatlanbefektetések hozam-összehasonlítása is hátráltatja a növekedést. Ehhez jön még a hibrid munkavégzés iránt növekvő bizonytalanság és a kereskedelmi ingatlanokra gyakorolt hatás.
Az EKB (Európai Központi Bank) felmérése szerint 2023 3. negyedévében minden hitelkategóriában szigorodott a hitelezés és jelentősen visszaesett a vállalatok és a háztartások hitelkereslete. 2025-re az elkészült lakások száma várhatóan 2016 óta nem látott alacsony szintre esik majd vissza. Szeptemberre az EKB átlagosan 3,6% alatti kamatról számolt be a háztartásoknak nyújtott 10 éves lekötési futamidejű jelzáloghitelek esetében az eurózónában, szemben a 2022 eleji 1,4%-kal. Ezenkívül, a fogyasztói árak inflációja várhatóan a történelmi normák felett marad jövőre számos országban. Néhány ország arra számít, hogy jövőre az infláció a 2,5%-os határ alá süllyed, és a folyamatban lévő bérkiigazítások másodlagos hatásai láthatóak lesznek a közeljövőben.
Lakásépítés: zsugorodás 2024-ig, de utána is csak szerény növekedés
A lakásépítés idén és jövőre is lassulást mutat. Ez Svédországban, Olaszországban, Finnországban és Magyarországon lesz a leghangsúlyosabb, de a nagyobb lakáspiaccal rendelkező országok, például az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország is jelentős veszteségeket könyvelhetnek majd el.
2024-ig stagnálás, majd ismét növekedés a nem lakóépületek építésében
A nem lakóépületek szegmens idén és jövőre is stagnálást mutat, majd növekedhet. Az idei nyári előrejelzéssel szemben az új nem lakóépületek építése jövőre várhatóan csökkenni fog: a 2024-es kilátásokat illetően most tizenegy ország óvatosabb és lefelé módosította az előrejelzést. A nem lakóépületek felújítása az előrejelzések szerint 2023-ban és 2024-ben is bővülhet és 2024-től a felújítási szektor felülmúlhatja az új építési munkákat.
Mélyépítés 2023 és 2026 között: töretlen bővülés
A mélyépítés 2025-ig valószínűleg nem fog visszaesni és ellenállóbb lesz mint az épületek építése. Az idei év valószínűleg lényegesen jobban sikerült mint a nyári előrejelzés várta. Az előrejelzéseket különösen az energiaszektorban és kisebb mértékben az útépítésben módosították felfelé az elemzők. Az ágazat növekedése a közlekedési hálózatok és az energiatermelés illetve elosztás sürgető igényének köszönhető a jelenlegi társadalmi-gazdasági-politikai környezetben. A mélyépítés hosszú távú kilátásai továbbra is pozitívak mivel ezek olyan projektek melyek megvalósítása évekig tart.
Mi várható Magyarország építési piacán 2026-ig
Hazánk építési piaca az előrejelzések szerint jövőre is tovább fog zsugorodni. Növekedési potenciál az ipari és raktárépületek szegmensben illetve az energetika területén és a vízzel kapcsolatos építésekben lehet. A teljes építési piac bővülésére 2025-től lehet számítani melyen belül a mélyépítés az előrejelzési időszak végéig gyorsabban növekedhet mint a magasépítés.
Forrás: 96. EUROCONSTRUCT Konferencia, Dublin