Tizenhét világörökségi helyszínt vett fel listájára az UNESCO Világörökségi Bizottsága soros tanácskozásán, Bakuban.

A rekonstrukció tiltása, a Velencei Kartában nem definiált, [1] mégis mindenki által tudni vélt dogma rendkívül mélyen gyökerezik a hazai építész közgondolkodásban. Míg a laikus közönség általában örömmel fogadja a teljes rekonstrukciókat – hiszen a turizmus, különösen az élményturizmus nem kedveli a romokat, annál inkább a korhű bútorokkal, viaszbábukkal vagy önkéntes színészekkel berendezett enteriőröket –, a műemlékvédelemben kevésbé jártas szakmabeliek továbbra is egyetértenek: a rekonstrukció lehetőleg kerülendő.

Az építészet újragondolása a japán katasztrófa sújtotta térségekben, kiállítás a Fuga Budapesti Építészeti Központban.

A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája, a Kós Károly Egyesülés támogatásával nemzetközi konferenciát szervez Újratervezés címmel. Témája a természeti katasztrófákra adott építészeti válaszok, ezeknek szociális, gazdasági, technikai körülményei.

Több tervezőről tudunk itthon is, aki katasztrófadesignnal foglalkozik: legyen szó akár Nagy Máté tűzvédelmi mentőmaszkjáról, Pozsár Péter strapabíró Chameleon pavilonrendszeréről, vagy a kolontári újjáépítésről. A Japánban márciusban pusztító cunami után a helyi New Cosmopower nevű vállalat előállt a vészforgatókönyvvel.

A Duna menti városoknak kiemelkedő hidrológiai adottságaik vannak. E környezeti erőforrás hőszivattyús hasznosítása a Duna melletti városok (Duna menti országok és fővárosaik: Bécs, Pozsony, Budapest, Belgrád) levegőjét és környezetét élhetőbbé, egészségesebbé teheti.